CSEPREGHY NÁNDOR,
CSEPREGHY NÁNDOR,
CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a szót. Engedje meg, képviselő úr, hogy itt először is leszögezzem azt, hogy a 4-es metró ügye, ami az elmúlt 27 év talán legnagyobb korrupciós ügye, ami egyértelműen beazonosítható politikai összefüggéseket mutat az MSZP és az SZDSZ korábbi ország- és városvezetői kapcsán, sok kérdést felvet. Felveti többek között azt a kérdést, hogy az a politikai vád, ami a mindenkori ellenzék részéről megfogalmazódik a korrupcióval szemben, az egy valós küzdelem a korrupció ellen vagy nem más, mint egy eszköz arra, hogy az éppen aktuális kormányzaton ütni lehessen. És ezt egy kormány akkor tudja valóban igazolni, hogy az ő elkötelezettsége a korrupció elleni harcban megalapozott, amikor elővesszük a számokat és elővesszük a tényeket. Ilyenkor az is jó, ha olyan számokra tudunk hivatkozni, amit nem a kormány gyárt, hanem pont az a szervezet, amit ön is többször említett, az Európai Bizottság.
Ha megnézzük a 2007 és 2013 közötti európai uniós források felhasználásának mérlegét, akkor az Európai Bizottság mérlege szerint, aki a számlát kifizeti végső soron, Magyarországon 2 százalék alatt van a szabálytalanul felhasznált források aránya. Senkit nem szeretnék kimenteni az alól, ha bármennyi közpénzt vagy adófizetői pénzt eltulajdonít, hogy annak a mértéke, mivel alacsony, ezért szemet lehet hunyni efelett, de nagyon fontos megállapítani ezt, mert amikor a korrupciós vádak akár az LMP-től az MSZP-ig megfogalmazódnak a parlamentben, nagyon sok esetben vélelmekre, tények nélküli vádaskodásokra támaszkodnak.
Egyetlenegy olyan OLAF-jelentés van a kormány kezében jelen pillanatban a 4-es metró kapcsán, ahol ténylegesen megállapításra, kimutatásra került, hogy mely magánszemélyek mely politikai szervezetektől, pártoktól milyen állami és önkormányzati szervekkel összejátszva loptak el 166 milliárd forintot Magyarországon. Függetlenül attól, hogy az ezen jelentésekben megvádoltak melyik politikai táborhoz vélik tartozónak magukat vagy köthetik hozzá a közvélemény képviselői, ugyanolyan elszámoltatással kell hogy szembenézzenek.
A magyar kormány felelősségi köre odáig terjed ki, hogy az összes rendelkezésére álló dokumentumot - legyenek azok a támogatási okiratok, legyenek azok a pénzkifizetés különböző igazoló dokumentumai - átadja azoknak a hatóságoknak, akik ezt a nyomozómunkát végzik, az Európai Bizottság részéről az OLAF-nak, a magyar hatóságok részéről az ügyészségnek. Utána az ügyészségnek, a rendőrségnek és a nyomozó szerveknek a feladata, hogy a bűnügyi szabályok alapján megállapítsák azt, hogy történt-e bűncselekmény, azt követően vádemelésre kerüljön-e sor vagy sem.
Ha ön figyelmesen végigolvassa azt az OLAF-jelentést, ami az SZDSZ-MSZP korrupciós ügyről szól, az nagyon világosan tartalmazza azokat a pontokat, hogy mely ügyek esetében támaszkodott az OLAF a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a magyar ügyészség és a magyar rendőrség nyomozómunkájára. Tehát nem egy olyan ügyről beszélünk, amikor négy évig nyomoz az Európai Bizottság bűnüldöző szerve, és a magyar hatóságok ebben az időszakban hallgatnak, hanem arról beszélünk, hogy ezek a szervek együttműködtek egymással, teljes egészében helyesen.
(9.20)
Ebben a tekintetben is szeretném megerősíteni, hogy az ügyektől függetlenül ott, ahol pénzügyi korrekcióra kerül sor, tehát amikor a magyar kormánynak az adófizetői pénzekből kell bármilyen korrekciót visszafizetni az Európai Bizottság részére, az a magyar kormány szerint nem kerül ott lezárásra, hogy a magyar kormány ezt a pénzt visszafizeti. Az egy megelőlegezett pénz, amit a magyar adófizetők pénzéből nekünk vissza kell fizetni a támogatónknak. Ezt a pénzt nekünk vissza kell követelnünk azoktól, akik ezeket a bűncselekményeket elkövették, akkor, amikor jogerős bírói döntés van az ő ügyükben, legyen szó akár magánszemélyekről, legyen szó akár cégekről. Az európai uniós források tekintetében meg szeretném nyugtatni a képviselő urat, hogy 5 százalék alatt van a behajthatatlan kintlévőség aránya, tehát az okozott kár visszatérítése kiemelkedően jó arányt mutat európai összevetésben is ebben a tekintetben.
Az M4-es ügy abban a kérdésben nagyon komoly lehetőségre vagy öntisztulásra ad lehetőséget a jelenlegi ellenzéknek, hogy valóban el tudjon határolódni azoktól a politikusoktól és azoktól a városvezetőktől, akik ma itt a korrupció ellen próbálnak meg felszólalni, de tevékeny részesei voltak a magyar költségvetés és a budapesti költségvetés kirablásának. Nemcsak arról beszélünk, hogy 166 milliárd forintot hogyan tulajdonítottak el magánzsebekbe, 166 milliárd forintot, ami közel akkora, mint a beruházás 2003-as indulásakor a 4-es metró teljes bekerülési költségének a tervezett összege, hanem arról is, hogy annak az 59 milliárd forintnak, amit várhatóan bírságként ki kell fizetnünk, mi lesz a következménye.
Azok az emberek, akik ezekre a kérdésekre választ tudtak volna adni, és akik felelősek voltak miniszterelnökként - Gyurcsány Ferenc, korábban Medgyessy Péter, majd Bajnai Gordon, valamint a fővárosi városvezetés képviseletében Demszky Gábor -, nem jelentek meg azon a parlamenti bizottsági meghallgatáson, ahol, ha valóban lenne bennük készség vagy bizonyíték arra, hogy ők tiszták ebben az ügyben, ezt igazolni tudták volna. Ezzel ők maguk ismerték el, hogy nemcsak tevékeny részesei, hanem végrehajtói és engedélyezői voltak Magyarország modern kori történetének legnagyobb korrupciós ügyének. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
