Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ha ez a kormányzat a helyzet magaslatán állna, akkor napi szinten azzal foglalkozna, hogy a népesedési krízis elhárítása mellett hogyan lehet legalább lassítani az elképesztő kivándorlási kedvet, és nyilvánvaló módon megvizsgálná azt is, hogy ha az Eurostat adatait vesszük górcső alá, tehát ne is a saját elképzeléseinket, akkor hogy fordulhat elő, hogy mondjuk, Luxemburg 2000 eurós átlagos minimálbérével szemben Magyarország a minimálbéres rangsorban a 17. helyen áll az érintett EU-tagországok között mindösszesen 412 eurós havi átlagos minimálbérrel. Ez a leggyengébb harmad közepén helyezkedik el nagyjából. Hozzá kell tennünk, hogy bár korábban a minimálbér adómentesen volt elérhető, a Fidesz-KDNP kormányzata ezen is változtatott, tehát az átlagosnál, az indokoltnál nagyobb adóterheléssel sújtotta még a legalacsonyabb kereseteket is. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Úgy van!) Nyilvánvalóan nem véletlen, hogy a Jobbik vezetői korábban felszólították Orbán Viktort arra, hogy lépjen fel a hat-hétszeres nyugati, illetve magyar relációban tapasztalható bérkülönbség legalább csökkentésére, legalább az ollónak a szárai közelítsenek egymáshoz. Mindez a felszólítás a pozsonyi uniós csúcs előtt következett be. Orbán Viktor reakciója beszédes és egyértelmű volt: visszautasította mindezt, tehát a bérkülönbség kiegyenlítésének szándékát, hiszen szerinte ez nem tenne jót a magyar versenyképességnek. Itt van tehát a mély filozófiai szakadék és különbség közöttünk. Miközben önök a magyar munkaerő olcsón tartásával próbálnának versenyezni a piacon, a Jobbik egyértelműen minőségi munkahelyekben, termelést támogató adórendszerben gondolkozik, és állítjuk, hogy ez nemcsak a magyar munkavállalók, de minden magyar polgár érdeke. Szánalmas módon az Audi esetében, tehát a nálunk lévő multicégek, nagy társaságok esetében ez a kormányzat inkább hátráltatta a bérfejlesztést, mint hogy elősegítette volna, tehát saját polgárai érdekével szemben lépett fel.
Tehát meg kell vizsgálnunk, hogy mitől növekedhetnének a bérek hosszú távon. Ilyenkor várhatóan a válaszoló államtitkár fel fog állni, és azt mondja, hogy a Jobbik nem támogatta ennek az ágazatnak a bérfejlesztését, nem támogatta annak a csoportnak a bérfejlesztését. Ezt az aljas hazugságot azért fogják elmondani, és azért szokták önálló gondolatok híján - ott a papír, látom, már készülnek a jegyzetek -, mert a Jobbik nem fogadta el a költségvetési tervezetet. A költségvetési tervezetet azért nem fogadtuk el, mert a Várba költözésen keresztül rengeteg felesleges presztízsberuházáson át olyan urizáló oligarcháknak, kiemelt társadalmi csoportoknak szóló százmilliárdos elkülönítések voltak ebben, amit jóérzésű magyar ember, országgyűlési képviselő nem támogathat. (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Így van!) Tehát a költségvetés egészére mondtunk nemet, nyilvánvaló módon mindenféle értelmes ágazati béremelésre nemcsak hogy igent mondunk, de szorgalmazzuk is ezeket.
El kell hogy mondjuk, szeptember 1-jétől éppen ezért a Jobbik volt az, amely intenzív politikai kampányt kezdeményezett az európai bérunió elérése érdekében. Szövetségesekre találtunk már jóval több mint hét regionális országban és egyéb európai uniós tagországban, és a kormány helyett keressük ezeket a szövetségeket. Magyarország Kormánya helyett te-ma-tizálunk ezzel az európai térben, ami önmagában Orbán Viktor és csapatának a szégyene, Orbán Viktor ugyanis az érintett időszakban nem keresett nemzetközi együttműködést tekintve partnereket ebben a kérdésben, és ami még szégyenteljesebb, a kormány tagjai, barátai a soron következő európai uniós csúcsok tömkelegén sem vetették fel tudomásom szerint egyszer sem azt az elképesztő szakadékot, ami a bérkülönbségek tekintetében tapasztalható.
El kell hogy mondjuk, ha az elvándorlást lassítani akarjuk, aztán megállítani, ha a fizetések tekintetében érdemi elmozdulást akarunk, ezt nem lehet elérni azzal a szánalmas gazdaságpolitikával, amit az imént Lázár János foglalt össze a napokban. Most több mint 2200 milliárdnyi EU-s forrást akarnak lehívni, de egy köldökzsinóron tartott magyar gazdaság önálló teljesítmény, termelést támogató adórendszer, saját kézben lévő iparágak és normális szintű külpiacra való termelés nélkül nem tartható fenn, nem fejleszthető. Ezt kéne önöknek belátni. Az is szánalmas, hogy a Mercedesnél, az Audinál maguknak a dolgozóknak kellett kiharcolni azt a bérfejlesztést, aminek a tartalékai a piacon megvannak. A magyar piacon ott vannak a lehetőségek, de ezek közben az önök miniszterelnöke Szaúd-Arábiában azzal kampányolt, hogy jöjjenek Magyarországra a befektetők, mert itt olcsó a munkaerő. Ez a szégyen, ez a gyalázat, Magyarországnak nem ezzel kell és nem ezzel kellene versenyeznie! És eközben felszólítottam önöket arra a hétvégén, hogy a stratégiai szerződéseiket is vizsgálják felül, amelyeket multicégekkel kötöttek, hiszen több tízmilliárd forintnyi vissza nem térítendő forrást adnak teljesen indokolatlanul ezeknek a társaságoknak, miközben álláspontom szerint a magyar kis és közepes méretű vállalkozásokkal kellene stratégiai szerződést kötni, hogy ezt az új rabszolgatartó társadalmat, amelyet kezdenek kiépíteni, felszámolhassuk.
A kérdés csupán annyi, hogy a tegnapi kocsmai szintű (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) kormányzati reakció után van-e szándék önökben bármiféle érdemi elmozdulásra. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
