TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány május 2-án nyújtotta be az Országgyűléshez az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat a magánszemélyeket és a gazdálkodókat érintően több, az adóterheiket csökkentő, a gazdaság fehérítését célzó, a versenyképességet javító, illetve a jogalkalmazást segítő, bürokráciát és adminisztrációt csökkentő és egyszerűsítő intézkedést tartalmaz.
Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a törvényjavaslat néhány konkrét tartalmát ismertessem.
Kedvezően változnak az ingatlanok hasznosításával kapcsolatos közteherviselési szabályok. 2018. január 1-jétől megszűnik az ingatlan bérbeadásából származó, 1 millió forintot meghaladó jövedelmet terhelő 14 százalékos egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség. Ez az intézkedés nemcsak a magánszemélyek fizetési kötelezettségét csökkenti, de egyben a bérbeadási piac fehéredését is jelenti, hiszen egyre kevésbé éri meg a bérbeadásból származó jövedelmeket eltitkolni.
Az ingatlanjukat szálláshelyként hasznosítók is kedvezőbb szabályok szerint adózhatnak majd. Az érintettek 2018-tól a jelenlegi egy helyett legfeljebb három, tulajdonukban álló lakás vagy üdülő szálláshely-szolgáltatás keretében történő hasznosítása esetén választhatják a tételes átalányadózás szabályai szerinti adózást, vagyis szobánként évi 38 400 forint adó megfizetésével teljesíthetik a teljes közteherfizetési kötelezettségüket. Ezek az intézkedések várhatóan kedvezően hatnak majd az albérleti díjak alakulására és a bérbeadók, szálláshely-szolgáltatók adózási moráljára.
Továbbá a betöltetlen orvosi praxisok újbóli betöltését segítheti az az új szabály, hogy nem kell személyi jövedelemadót fizetni, ha a praxisát eredeti jogosultként megszerző magánszemély adja azt el. Ha pedig az eladó a praxishoz később ellenérték fejében jutott, az értékesítésből származó jövedelmét az ingatlanértékesítésből származó jövedelem megállapításához hasonlóan az idő múlásával csökkentheti, a szerzést követő ötödik évben történő értékesítés esetén pedig már nem kell adót fizetnie.
A versenyképesség növelése érdekében változnak az áruszállításban dolgozók napidíj-elszámolási szabályai. A törvényjavaslat elfogadását követően nemcsak a bérfuvarozást végző vállalkozások gépkocsivezetői, árukísérői, hanem a saját árut szállító cégek említett munkavállalói is igazolás nélkül levonhatják majd napidíjukból az adómentesnek minősülő napidíjátalányt. Ez belföldi kiküldetés esetén napi 3000 forintot, illetve külföldi kiküldetés esetén a napi 60 eurónak megfelelő forintösszeget jelenti.
Szintén a versenyképesség javítását célzó intézkedésként módosulnak a munkáltató által adómentesen adható mobilitási, lakhatási célú támogatás feltételei. 2018-tól a támogatás mértéke a minimálbér százalékában kifejezve a foglalkoztatás első két évében 40 százalék helyett most már 60 százalék lesz, a következő 24 hónapban, ami 25 százalék volt, az most 40 százalék lesz, és az azt követő 12 hónapban a 15 százalékos kedvezmény most 20 százalékra fog növekedni.
A mentesség határozott időtartamú munkaviszony és munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás esetén is alkalmazható lesz. Nem lesz kizáró ok az sem, ha a munkavállalónak a támogatás nyújtásakor vagy az azt megelőző tizenkét hónapban van vagy volt lakástulajdona a munkavégzés helyén, illetve annak meghatározott közelségében, de a lakás haszonélvezettel terhelt vagy a tulajdoni hányad nem haladja meg az 50 százalékot.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat pontosításokat kezdeményez a kisadózók tételes adóját szabályozó törvényben is. A jövőben nem minősül majd főállású kisadózónak a nappali tagozatos hallgatóként tanulmányokat folytató és tanulmányai mellett vállalkozói tevékenységet folytató magánszemély, így közteherfizetési kötelezettségét az alacsonyabb, 25 ezer forintos adótétel megfizetésével teljesítheti.
Nem fog továbbá automatikusan megszűnni az adóalanyisága annak a kisadózó vállalkozásnak, amelynek adótartozása van. Abban az esetben, ha tartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti, változatlan feltételekkel továbbfolytathatja majd kisadózói tevékenységét.
Tisztelt Országgyűlés! A társaságiadó-törvény javasolt módosítása több új kedvezmény bevezetéséről és olyan egyszerűsítésekről gondoskodik, amelyek a 9 százalékos egységes társaságiadó-kulcs mellett várakozásaink szerint hozzá fognak járulni a versenyképesség jelentős további növekedéséhez.
(10.40)
Ilyenek: adóalap-kedvezmény lesz elérhető a munkavállalók részére épített bérlakások után; a Jedlik Ányos-tervvel összhangban a vállalkozások csökkenthetik az adóalapjukat az elektromos töltőállomások bekerülési értékével is; a 2018-tól szerzett részesedésekre megszűnik az adómentes 10 százalékos minimum-értékhatár; a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok számára is lehetővé válik az IFRS-ek adózási célú alkalmazása.
Adminisztrációs egyszerűsítésként megszűnik a startup adóalap-kedvezményének kutató-fejlesztő foglalkoztatására vonatkozó feltétele. A javaslat rendezi az IFRS-ek szerinti adózóknál gyakorlatban jelentkező jogalkalmazási kérdéseket is. Az elektromos töltőállomások bekerülési értékével az energiaellátók jövedelemadó-alapját is csökkenteni lehet, ha az adózó nem a társasági adó terhére érvényesíti ezt a kedvezményt. A látvány-csapatsportok támogatásának további ösztönzése érdekében a társaságiadókedvezményt kizárólag amatőr szervezetek és utánpótlásnevelés támogatása érdekében a bankadóból is le lehet hívni a jövőben, az elkövetkezendő időszakban.
Az egyszerűsített vállalkozói adóban a számviteli törvény jóváhagyott osztalék elszámolására vonatkozó szabályainak változása miatt szükséges módosításra kerül sor az osztalékelőleg kétszeres adózásának elkerülése érdekében. A kisvállalati adót érintően a javaslat egyértelműsíti, hogy mely időszakra kell beszámolót készíteni, letétbe helyezni és azt közzétenni.
Tisztelt Képviselőtársaim! A helyiadó-törvény módosításának célja a befektetői bizalom növelése, az adóadminisztráció csökkentése és a helyiipar-űzé-si-adóalap-szabályoknak a változó IFRS-ekhez való igazítása. A befektetői bizalom és a jogbiztonság elősegítése érdekében a helyiadó-törvény akként változik, hogy ha az önkormányzat határozott időszakra vezet be a törvényi adómaximumhoz képest alacsonyabb adómértéket, ami persze nem lesz kötelessége, akkor azt a határozott időszak első két naptári évében semmiképpen sem emelheti vissza, a határozott időszak első két évének letelte és a határozott időszak vége közötti időszakban pedig csak kivételes esetben lenne lehetőség az ilyen módon megállapított adómérték növelésére.
A törvényjavaslat a helyiadó-törvény módosításával megteremti az úgynevezett előrehozott adó jogintézményét. Ennek keretében egyes adóalanyok választásuk szerint korábban teljesíthetik helyiadófizetési kötelezettségüket azzal, hogy az nem minősülne túlfizetésnek, azaz azt az adózó nem kérhetné vissza, csak a jövőbeni adófizetési kötelezettségébe lenne beszámítható.
Az adózói adóadminisztráció csökkentése érdekében a törvényjavaslat szerint cégalapítás esetén nem kell a székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz bejelenteni a cégbíróságnál bejelentett adatokat, mert ezeket az állami adóhatóság közvetlenül megküldi ezen önkormányzatok számára. További adminisztrációs egyszerűsítés, hogy 2017. november 1-jétől az iparűzésiadó-előleg kiegészítéséről szóló bevallás is benyújtható lesz az állami adóhatóságon keresztül elektronikus úton az önkormányzati adóhatóság számára. A helyiadó-törvény a könyveiket az IFRS-ek szerint vezetőkre vonatkozó helyiipar-űzé-si-adó-alap meghatározása során elsősorban a nemzetközi számviteli sztenderd ’18-as bevételek sztenderdjéből indul majd ki.
Tisztelt Országgyűlés! Az illetéktörvény módosításával a jövőben az a magánszemély is érvényesítheti az illetékkedvezményt, amely szerint az illetékalapja nem a cserével szerzett lakás forgalmi értéke, hanem két lakás forgalmi értékének különbözete, aki nem magánszemély-tulajdonossal, hanem például az önkormányzattal cserél lakást.
Az adózói és adóhatósági adminisztráció csökkentése érdekében a törvényjavaslat bővíti azoknak az illetékmentes vagyonszerzéseknek a körét, amelyeket az adózóknak be sem kell jelenteni az állami adóhatóság felé, illetve amely illetékmentes vagyonszerzésekről az állami adóhatóságnak nem kell fizetési meghagyást kiadni, ilyen például a földforgalmi törvény szerinti földhasználat illetékmentes megszerzése. Elsősorban az állami adóhatóság adminisztrációs terheinek csökkentését szolgálja az a változtatás, miszerint a termőföldszerzéshez kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség érvényesítésekor nem kell minden esetben előzetesen ellenőrizni, hogy a vagyonszerző földművesnek minősül-e.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat, figyelembe véve a költségvetési mozgástér adta lehetőségeket, tovább bővíti azon élelmiszerek körét, amelyekre kedvezményes áfakulcs vonatkozik, így a javaslat értelmében jövőre 27 százalékról 5 százalékra mérséklődik a halat terhelő adómérték. Továbbá: a digitális gazdaság növelése, a fogyasztóknak az internethez történő szélesebb körű hozzáférésének biztosítása érdekében folytatódik az internet-hozzáférés áfakulcsának csökkentése, aminek eredményeképpen jövőre ez a szolgáltatás már csak 5 százalékos áfakulccsal adózik. Ezen áfaintézkedések végeredményeképpen a kormány mintegy 24-27 milliárd forintot hagy a gazdaságban, illetve a fogyasztóknál.
A hazai kisüzemi sörfőzés fejlődésének elősegítése és a kisüzemi sörfőzdék közötti verseny élénkítése céljából a kisüzemi sörfőzdék kedvezményes jöve-dé-ki-adó-mértékkel társuló, ezáltal pedig 50 százalékos jövedékiadókedvezményt biztosító éves termelési korlátja a jelenlegi 8 ezer hektoliterről 200 ezer hektoliterre emelkedik 2017. július 1-jétől, ami az érintett sörfőzdék számára nagyobb mértékű, hosszú távra tervezhető termelésbővítést tesz lehetővé.
Tisztelt Ház! Az adózás rendje az adóeljárásra vonatkozó szabályokat határozza meg. Az utóbbi években folyamatosan arra törekedtünk, hogy az adózók adminisztrációs terheit csökkentsük, ami a gazdaság fejlődésére is ösztönző hatással volt. Ezen túlmenően a mostani törvényjavaslatban szereplő eljárásrendet érintő módosítások további célja a gazdaság fehérítését elősegítő szabályok bevezetése, valamint a meglévő szabályok egyértelműsítése, pontosítása a könnyebb jogalkalmazás elősegítése érdekében.
Az adóregisztrációs eljáráshoz kapcsolódó kimentési kérelem előterjesztésére az adózókat segítve 8 nap helyett a jövőben 15 nap áll majd rendelkezésre. Jogalkalmazást segítő intézkedésként ismét meghatározásra kerül a 2015. december 31-ig hatályos szabályozással egyezően az is, hogy az adóhatóság az ellenőrzési eljárását felfüggeszti, ha a közigazgatási ügyben eljáró bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezi, és ezzel a bírósági döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő.
Tisztelt Országgyűlés! Gazdaságfehérítő intézkedésként a székhelyszolgáltatást 2017. január 1-jét megelőzően és azóta folyamatosan igénybe vevők tekintetében is bejelentési kötelezettség kerül előírásra. Bővül továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján megjelenő közzétételi lista, aminek eredményeként a jövőben az áfabevallási kötelezettségüket több mint két bevallási időszakon keresztül nem teljesítőkre vonatkozó adatok is megtalálhatók lesznek a honlapon, ezzel segítve az adózók tájékozódását a gazdasági kapcsolatok kialakítása során.
A jövőben a Magyar Államkincstár is jogosult lesz az állami adóhatóságtól bevallási adatokra vonatkozóan adatszolgáltatást kérni, amennyiben arra az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás megállapítására, valamint folyósítása érdekében szükség lesz. Az adóelkerülő magatartások visszaszorítása érdekében bevezetésre kerül az adófizetési biztosíték jogintézménye, amelynek lényege, hogy az adóregisztrációs eljárásban meghatározott feltételek alapján a kockázatosnak ítélt adózót az adóhatóság határozatával arra kötelezi, hogy választása szerint az állami adó- és vámhatóság letéti számlájára meghatározott összegű befizetést teljesítsen vagy bankgaranciát szolgáltasson.
(10.50)
Mértéke az adófizetési biztosíték megfizetésére okot adó adótartozásnak megfelelő összeg. Az adóbiztosíték 12 hónapra szól, amelynek lejáratakor az adózó visszakapja a letett összeget, feltéve, hogy az állami adó- és vámhatóság nem döntött határozattal annak teljes vagy részleges felhasználásáról. A határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven túl a súlyosítás tilalmának módosítása szintén az adóelkerülő magatartásokkal szemben hatékonyabb fellépést segítő intézkedés, azonban garanciális okból meghatározásra kerül egy 18 hónapos objektív határidő, amelyen túl az adózó terhére nem lesz módosítható a határozat.
Tisztelt Ház! A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló jogállási törvény módosítása a jogalkalmazás során felmerült egyes problémák kezelését, illetve a jogszabályi változás alapján szükséges módosításokat is tartalmazza. A törvény továbbá olyan rendelkezésekkel is kiegészül, amely alapján a NAV személyi állományába tartozó pénzügyőrök által őrzött létesítményeknél az őrzés-védelmi feladatokat e személyek hatékonyabban tudják ellátni.
Tisztelt Képviselők! A nemzetközi vámjogi szabályozást érintően olyan módosítások átvezetésére kerül sor, amelynek az adminisztratív terhek csökkentése a célja. Ennek fényében kerül meghatározásra, hogy az utólagos ellenőrzés során hogyan alakulnak az érintett ügyfelek jogai és kötelezettségei, mely személy milyen minőségben vesz részt az ellenőrzésben. Uniós jogszabály előírása alapján a vámhatóságnak ellenőriznie kell az Európai Unió területére belépő és e területet elhagyó, 10 ezer eurót meghaladó készpénzforgalmat. E feladat végrehajtása tekintetében a vonatkozó hazai törvényben a jogalkalmazói tapasztalatok alapján szükség volt rögzíteni a vámhatóság által alkalmazandó eljárási cselekmények jogalapját, ezért meghatározásra került, hogy ilyen esetekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései az irányadók. Ezenkívül az ellenőrzéshez szükséges további rendelkezések kerültek előírásra, mint az érintett részéről a készpénz tervezett felhasználására vonatkozó nyilatkozat benyújtásának kötelezettsége, illetve a vámellenőrzés keretében végezhető egyes hatósági cselekmények, mint például a személyi poggyász vagy szállítóeszköz ellenőrzése.
Tisztelt Országgyűlés! A számviteli törvény javasolt módosítását a szövetkezeti hitelintézetek és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában részt vevő egyéb hitelintézetek számára további egy évvel elhalasztja a nemzetközi pénzügyi beszámolási sztenderdek, az IFRS-ek kötelező alkalmazását. A 2018-ról ’19-re történő halasztást a szektorban folyó jelentős szervezeti átalakítások indokolják. Emellett a törvényjavaslat a gyakorlati igények alapján pontosítja a származékos beszállítási ügyletek elszámolására vonatkozó rendelkezéseket is.
Tisztelt Ház! Magyarországon 2011 óta lehet szabályozott ingatlanbefektetési társaságot létrehozni, ennek ellenére ténylegesen működő szabályozott ingatlanbefektetési társaság eddig nem jött létre. Megtartva az eredeti szabályozás lényegi elemeit, a törvényjavaslat pontosítja a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok alapítása és szélesebb körű elterjedése előtt akadályt jelentő rendelkezéseket, továbbá a jelenleg hatályos rendelkezéseket kiegészíti, az IFRS-ek szerinti beszámolót, illetve konszolidált éves beszámolót készítő szabályozott ingatlanbefektetési társaságokra vonatkozó speciális rendelkezésekkel. A törvényjavaslat ezen túlmenően uniós versenyjogi aggályok megszüntetése céljából is tesz javaslatot.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
