DR. GYÜRE CSABA,
DR. GYÜRE CSABA,
DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor a Jobbik Magyarországért Mozgalom a parlamentbe került, már akkor, illetve azt megelőzően programjában is meghirdette azt, hogy ami a bírósági eljárásokat bármilyen formában gyorsítja, hatékonyabbá teszi a bíróságok működését, azt maga is támogatja, illetve mi magunk is ilyen javaslatokat terjesztünk elő, illetve a kormányra kerülésünket követően is ekképpen fogunk eljárni, ugyanis nagyon fontosnak tartjuk, hogy minél hatékonyabbak, minél gyorsabbak legyenek a bírósági eljárások.
Jelen pillanatban, amikor ezt a törvényjavaslatot tárgyaljuk, akkor is egy nagyon pici szegmense ennek a gyorsításnak, de akkor is mindenképpen egy előremutató dolog, amivel találkozunk. Miért is? Azért, mert az eddig hatályban lévő, illetve ez év végéig hatályban lévő polgári perrendtartási törvény, az 1952. évi III. törvény a következőképpen szabályozza az általános meghatalmazásokat. A nyilvántartásba vett általános meghatalmazás a nyilvántartást vezető bíróságnál pótolja az egyes perekre szóló külön meghatalmazást. Ebből is kiderül, hogy csak és kizárólagosan egy, azaz egy bíróságon, ahol nyilvántartásba vették, csak ott pótolja a külön meghatalmazást, tehát tulajdonképpen ez nem sokat gyorsít a folyamatokon. Nyilván amikor egy cégtől egy ügyvéd, például aki folyamatos megbízással dolgozik, és sok pere van, be van jegyezve, és általában a székhelye szerint illetékes bíróságon jár el, akkor nyilván segít, mert akkor nem kell egyedi ügyekben a meghatalmazást becsatolni. De abban a pillanatban, amikor már más székhelyű bíróságon kell eljárnia, akkor ez az általános meghatalmazás nem érvényes, illetve amennyiben azt akarja, hogy érvényes legyen, akkor mindazokon a bíróságokon, amelyeken általában el szokott járni, mindig le kell adni, le kellett adni ezt az általános meghatalmazást, és ezt nyilvántartásba kellett vetetni.
Ez a jogszabály most ezen a folyamaton egyszerűsít, illetve gyorsít. Mi a célja a szabályozásnak? Egyrészt hogy közhiteles legyen, ami nagyon fontos, mert az eddigi nem volt közhiteles. A második az, hogy elektronikus eljárás keretében történik, illetve az eljáró bíróságok által közvetlen hozzáféréssel elérhető maga a rendszer, és ez országos nyilvántartás lesz. Ami a legfontosabb, hogy közhiteles, tehát mindenki számára közhitelesen tartalmazza, hogy ez az általános meghatalmazás létezik, nem létezik, annak a terjedelmét, időbeli korlátait is tartalmazza. Elektronikus, ami azt jelenti, hogy ehhez hozzáférhet mindenki, aki az elektronikus rendszeren belül van. Minden bíróság számára a közvetlen hozzáférés lehetősége adott, és ez országos szinten. Tehát ha benéz egy bíró a legtávolabbi, például egy nyíregyházi törvényszéken tárgyalt ügybe, később átkerülne máshova, vagy aki be van jegyezve a nyíregyházi törvényszéken, és adott esetben egy szombathelyi törvényszéken tárgyal, akkor oda is érvényes lesz az új általános meghatalmazás, természetesen amennyiben ez korlátozásokat nem tartalmaz.
Kiknek egyszerűsíti az eljárást? Nyilván a bíróságok eljárását egyértelműen egyszerűsíti, hiszen nem kell minden bíróságon nyilvántartásba venni, csak egy bíróságon lesz, illetve nyilván a felek, illetve az ügyvédek dolgát is egyszerűsíti, hiszen csak egy bíróságon kell bejelenteni ezt az állandó meghatalmazást, és ezzel minden bíróságra kiterjedően fog működni.
A törvényjavaslat általános indoklása szerint a javaslat a célként kitűzött perhatékonyság kiteljesedését szolgálja. Hát ez igaz, és ez nagyon fontos, azonban azt is látni kell, hogy ez egy pici szegmensét érinti csak a perhatékonyságnak, de mindenképpen pozitív. A képviselet jogi tényét és az általános meghatalmazás terjedelmét igazolja ez az új általános meghatalmazás. Bármely bírósági eljárásban történő képviseletre jogosít mind a peres, mind pedig a nemperes ügyszakban.
A jogszabály meghatározza az időbeli korlátját is ennek az általános meghatalmazásnak, amikor is azt mondja, hogy maximum ötéves időtartamra adható, tehát egy határozatlan idejű általános meghatalmazás is öt év múlva hatályát fogja veszíteni. Ezt a kérelmező lakóhelye szerint illetékes bíróságon, illetve törvényszéken kell kezdeményezni, és ő fogja ezt nyilvántartásba venni. Ez is azt szolgálja, hogy minél közvetlenebbül, minél könnyebben lehessen beadni. Nemperes eljárás keretében a bíróság 15 napon belül majd dönt erről. Természetesen elutasítás esetén, mint minden esetben, itt is van helye fellebbezésnek, ahol majd a másodfokon újabb 15 nap áll rendelkezésére, hogy döntsön. Mindez csak az elutasításra vonatkozik.
A nyilvántartást, mint már mondottam, elektronikusan kell vezetni, és az elektronikus formában történő nyilvántartás biztosítja azt, hogy közvetlenül azonnal az ország bármely bíróságáról ez elérhető legyen. Az informatikai alkalmazásáért az OBH elnöke felel, és ő is az, aki működteti ezt a rendszert. Ezáltal lesz meg a közvetlen hozzáférés. Minden bíróság jogosult ezeket a kezelt adatokat megismerni - természetesen ingyenesen - és kezelni is. Mindez az új polgári perrendtartással együtt majd 2018. január 1-jével lép hatályba.
Mindamellett, mivel egyértelműen a jogszabály előremutató, kizárólagosan szakmai, ezért a Jobbik Magyarországért Mozgalom a törvényjavaslatot támogatja.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
