BURÁNY SÁNDOR
BURÁNY SÁNDOR
BURÁNY SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kőbányán az önkormányzat vezetése 2014-ben azzal a hangzatos szólammal vágott bele a MÁV-tól, illetve a magyar államtól való átadás-átvételbe, hogy ha az önkormányzat lesz a MÁV-telep gazdája, akkor az ott lakók számára megszűnik a káosz, a jogi rendezetlenség, az ott lakók gazdái lesznek ezeknek az ingatlanoknak.
Seszták Miklós, a fejlesztési tárca vezetője kérdésemre válaszolva már a miniszteri meghallgatásán határozott ígéretet tett arra, hogy a MÁV-telepi lakásokat az évtizedek óta ott élő egykori MÁV-alkalmazottaknak adják el. Idézem a miniszter urat: „Én a gazdasági életből jövök, és tőlem semmi nem áll messzebb, mint ha egy dolgot nagyon hosszú idő alatt akarnak elvégezni. Egy dolgot biztosan ígérhetek: ezt az ügyet záros határidőn belül le tudjuk zárni.”
De hát mégsem történt ez olyan gyorsan, kénytelen voltam írásbeli kérdést is feltenni. A tárca nevében Fónagy János államtitkár úr tájékoztatott, hogy arra szólították fel a MÁV-ot, hogy a lakásokat a jelenlegi bérlőknek kell eladni. Ezt követően, bár nem volt gyors ez a folyamat, a MÁV a lakásokat átadta a Nemzeti Vagyonkezelőnek, a vagyonkezelő pedig azt továbbadta a kőbányai önkormányzatnak azzal, hogy majd ők adják el a lakásokat.
Úgy nézett ki, hogy az egész folyamat, ha lassan is, de hepienddel zárul. Nem ez történt. Az ott lakókat ekkor egy hidegzuhany érte: kiderült, hogy egészen egyszerűen átverték őket. Az igazság kedvéért meg kell jegyeznem, hogy a jogi helyzet nem egyszerű. Tény, hogy az úgynevezett Jancsi-telep évtizedeken át a MÁV tulajdonába tartozott, viszont túl sok figyelmet nem fordított rá a cég, így fokozatosan romlott az utcák, a házak állapota. Az ingatlanokat az ott lakók javítgatták. Ugyanakkor az eredeti lakók közül sokan elhunytak, és családtagjaik amolyan szokásjog alapján örökölték úgymond a lakásokat. Így aztán a telepen élők közül mára körülbelül 130-170-re tehető a jóhiszemű, jogcím nélküli lakáshasználókká válók száma.
Tény, hogy rendezetlenek a nyilvántartások is. A telekhatárok nem ott húzódnak, ahol a papír szerint lenniük kellene, a közművek nem a közterületek alatt húzódnak, hanem a házak alatt. Az ingatlanok hat helyrajzi számon fekszenek, nem pedig minden telek képvisel egy-egy önálló helyrajzi számot.
Tény, hogy a helyzet bonyolult volt, ezért kellett volna speciális szabályokat létrehozni, megalkotni, az önkormányzatnak viszont, úgy néz ki, esze ágában sincs mindez.
A MÁV-telepiek érdemi információt nem kapnak az önkormányzattól, az átadás-átvétel elhúzódásának okairól, maradt, ami volt: csaknem 250 lakót továbbra is a kilakoltatás fenyeget, az önkormányzat egészen egyszerűen bérleti jogviszonyra tesz kísérletet, és azzal fenyegeti az erre nem hajlandókat, hogy ellenkező esetben kilakoltatja az ingatlanokból őket.
Tehát 2014-ben, a választáskor is világos volt, hogy ezek csak fideszes kampányígéretek voltak, a lakókat hitegették és becsapták. Számos pletyka, legenda és rémhír kering azóta is a Jancsi-telepen; meg kell mondanom, tekintve az ügy rendezetlenségét: nem alaptalanul.
Felmerült, hogy Fidesz módra az egész nem más, mint egyfajta ingatlanbiznisz, olyan helyzetet teremteni, hogy az ott élőknek ne legyen maradása, így vagy úgy, de megszabadulni ezektől a bérlőktől, és aztán az egész telepet valamiféle ingatlanbiznisz keretében másra lehetne hasznosítani.
Személyes álláspontom az, képviselőként ezt képviseltem korábban is, hogy egy olyan speciális, több évtizedek alatt kialakult helyzet van Kőbányán a MÁV-telepen, ami speciális szabályozást igényelne, erre viszont az önkormányzat nem hajlandó, ugyanolyan szabályokat akar alkalmazni erre a bonyolult jogi és szociális helyzetű telepre, mint bármelyik más önkormányzati lakásra. Becsapták az ott élőket, nem ezt ígérték nekik.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
