SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK (LMP): Nincs. Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm szépen a felszólalás lehetőségét. Köszönöm szépen, hogy Rétvári Bence államtitkár úr után beszélek; ő zöldségeket beszélt, én zöldségekről beszélek, mégpedig a zöldségfogyasztásról és magyarországi hátteréről.
A Debreceni Egyetemen zajlott kutatás került publikálásra nemrég, ahol teljesen világosan kiderült, hogy a hazai zöldségágazat - beleértve a termesztett gombát is - az EU-csatlakozás utáni időszakban évenként 1,8, illetve 2,1 millió tonna termést adott ki, és ez azóta egy folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Az utóbbi években folyamatosan csökkenő tendencia mellett 2014-ben, 2015-ben tovább romlott ezek magyarországi termelésének a helyzete, és azt lehet mondani, hogy az uniós csatlakozás utáni időszakra nagyjából Magyarországon most kétharmadnyi, mezőgazdaságból kikerülő konzervnyersanyagra és zöldségnyersanyagra tekinthetünk.
A magyar zöldségpiac összeomlott. Gyakorlatilag folyamatosan csökken a magyar termékek előállítása, ennek megfelelően a magyar polcokon is egyre kevesebb az ilyen termék. Ezt nem mi állítjuk, hanem a Debreceni Egyetem kutatói állítják, hiszen gyakorlatilag az, amiről nagyon sokszor sok szó esik a parlamentben, és az elmúlt egy hónapban sok szó esett, az élelmiszer-biztonság és az élelmiszerminőség kérdése, jelentős részben arra vonatkozik, hogy mi kerül az állampolgárok asztalára. Azért érdekes ez, mert teljesen világosan ma már nagyon sok kutatás alátámasztja azt, hogy összefüggés van a zöldség- és gyümölcsfogyasztás és általában a táplálkozáskultúra és a korai halálozás között. Az Imperial College nevezetű brit kutatóintézet publikálta azt, ahol teljesen párhuzamba tudta állítani a különböző országok zöldség-, gyümölcsfogyasztási kultúráját a rák- és szívbetegségek kockázatával.
Magyarországon hagyján, hogy visszaesett a magyar termelés, de visszaesett a fogyasztás is. Megközelítőleg ez azt jelenti, hogy a fogyasztási vonatkozásokban Magyarországon a 2000-es személyenkénti 217 kilóhoz képest, amit zöldségből, gyümölcsből fogyasztott egy állampolgár, 2014 utánra 106 kiló esett, kevesebb, mint feleannyi zöldséget fogyasztunk, mint 2000-ben. Ez azért érdekes, mert nyilvánvalóan, ha élelmiszerminőségről és élelmiszer-biztonságról beszélünk, akkor a magyar kormánynak szükséges szembesülnie azzal a ténnyel, hogy nem elég pusztán külföldre mutogatni.
A mai nap folyamán a Mezőgazdasági bizottságban volt élményem beszélgetni az élelmiszer-mi-nő-ségről a fideszes képviselőtársaimmal, és nagy meglepetésemre egy nagyon hasznos és értékes felkészülési anyagot kaptunk (A kezében tart egy iratot.) - bocsánat, nem akartam szemléltetni, csak nehogy megharagudjon, elnök úr -, ez a kettős élelmiszerminőségnek a visszatérő problémája egyes EU-országokban. 2011 óta vannak benne a felkészülési anyagokban, hogy milyen jellegű élelmiszer-biztonsági problémák vannak. Ehhez képest a Fidesz-KDNP egészen addig tussolta ezt a problémát, ameddig a szlovákok elő nem szedték, és nem lett belőle európai uniós probléma. Miután a szlovákoknak előjött, kiderült, hogy Magyarország már jóformán egy éve a Nébihen keresztül kutatja ezt a témát; igaz, hogy elég jelképesen, hiszen minden ezer termékből 12 terméket tud megvizsgálni, és úgy kezd el rámutatni arra az élelmiszer-biztonsági és élelmiszerminőségi problémára, ami egyébként 5-6 éve mindenki számára teljesen világos és tudunk.
Most az a kérdés, hogy ha a magyar termelés és a magyar élelmiszeripar - beleértve a magyar konzervipart - összeomlott a miatt a rossz termelési struktúra miatt, amit a Fidesz-KDNP támogatáspolitikája eredményezett, akkor hogyan akar szembeszállni a Fidesz-KDNP azzal a problémával, ami ezen a területen jelentkezik. Mondom a választ: sehogy. A mai napig egyetlen miniszterirendelet-módosítás, egyetlen kormányrendelet-, egyetlen jogszabály- vagy törvénymódosítás nem érkezett se a Ház elé, sem pedig sehova máshova, a miniszteri előterjesztésekből nem látszódik a Magyar Közlönyben, hogy ezzel foglalkozott volna valaki.
(13.20)
Ezzel szemben a mai napon, amikor a Lehet Más a Politika, megpróbálva elvégezni azt a munkát, amit ezerfőnyi stáb nem tud megcsinálni az FM-ben, letesz egy országgyűlési határozati javaslatot a Mezőgazdasági bizottság elé, ezt a bizottság nem veszi tárgysorozatba, mert azt mondja, hogy nem szükséges jogszabályi beavatkozás azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon ezen a tendencián változtassunk. (Font Sándor: Nem ezt mondtuk!) Tudom, azt mondta a bizottság, hogy a „Csányi Sándorok” az melléknév. Tehát tudom, hogy mit mondott, csak az konkrétan nem volt releváns, mert nem volt melléknév a „Csányi Sándorok”, csak többes számban képzett főnév, de ez más kérdés.
Nyilvánvalóan az a kérdés, mitől van az, hogy ha az MSZP-seket letolják, akkor Font Sándornak be lehet kiabálni, de nem tudja, mert nem hallotta házelnök úr azért, mert letolást adott az előbb. Tehát nyilvánvalóan az a kérdés, hogy a Fidesz-KDNP, illetve a kormány tesz-e konkrét intézkedéseket annak érdekében, hogy a magyar fogyasztók asztalára olyan egészséges élelmiszer kerüljön, ami egyben erősíti a magyar mezőgazdaságot, a magyar agrárágazatot, és lehetőséget teremt arra, hogy a több mint felére csökkent zöldségfogyasztási rendszerünket helyreállítsuk, és jó minőségű magyar élelmiszereket juttassunk a magyar fogyasztók asztalára. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.
