DR. VEJKEY IMRE,
DR. VEJKEY IMRE,
DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet évtizedek óta képezi a magánjogi jogviszonyokkal kapcsolatos kollíziós és eljárásjogi kérdések hazai elbírálásának az alapját, amely megfelelt az elmúlt évtizedek nemzetközi magánjogi elvárásainak.
Napjainkra azonban erőteljes változások mentek végbe úgy a gazdasági élet, mint a társadalmi, politikai élet területén. Az európai uniós, majd schengeni csatlakozásunkkal, a munkaerő és a tőke szabad áramlása által rendkívül megnőtt hazánkban a határon átnyúló személy- és vagyoni forgalom, s ebből kifolyólag kiemelten emelkedett a nemzetközi vonatkozású jogviszonyok száma, amely ügyek jellege a korábbinál lényegesen sokszínűbb lett. A helyzetet komplikálja, hogy a fenti eseményekkel egyidejűleg az Európai Unió az amszterdami szerződéssel eszközölt módosítása alapján az Európai Közösséget létrehozó szerződés 65. cikkében megjelölt területeken rendeletek útján egységesítette a tagállamok ez irányú belső jogrendjét, amely által jelentősen szűkül a nemzeti jogalkotók mozgástere.
Mindezekre tekintettel fontos, hogy a magyar parlament éljen a még fennmaradt jogalkotási hatáskörével. Időközben számos multilaterális, nemzetközi egyezményhez is csatlakoztunk, amelynek a magyar jogrendbe illesztése és épülése szintén átrajzolja a belső jogunk képét. A nemzetközi, valamint az uniós jog által ily módon átszőtt hazai szabályozás olyan komplex jogi problémákat generált, amelyek gyakran a mindennapi jogalkotás számára komoly kihívásokat jelentettek.
A fentiek okán a nemzetközi magánjogról szóló T/14237. számú törvényjavaslat a jogalkotás körüli bizonytalanságok feloldását kívánja szolgálni. A fentieken túl a nemzetközi magánjogi kódex felülvizsgálatának igényét vetíti elő a közelmúltban életbe lépett új polgári törvénykönyv és az ugyan még hatályba nem lépett, de a tisztelt Ház által már elfogadott új polgári perrendtartásról szóló törvény is.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A fentiek alapján az új nemzetközi magánjogi kódex célja, hogy az uniós, illetve a nemzetközi megállapodások által le nem fedett nemzetközi magánjogi viszonyokat egységes, korszerű és egyértelmű joganyagba foglalja. A törvényjavaslat ezért általános jelleggel kimondja, hogy a törvény szabályait csak az olyan jogviszonyokra kell alkalmazni, amelyekre az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy nemzetközi megállapodás hatálya nem terjed ki.
(14.20)
Ránk hárul tehát annak a feladata, hogy a nemzetközi magánjogi szabályozást olyan irányba fejlesszük, hogy az az uniós joggal való harmonikus és átlátható egységet alkossa meg. A törvényjavaslat ezért az úgynevezett kapcsolódó elvek mentén határozza meg, hogy a nemzetközi elemmel bíró magánjogi természetű jogviszonyokban a több szóba jöhető állam joga közül melyik állam jogát kell alkalmazni, rendelkezik továbbá arról, hogy a magyar bíróságok vagy hatóságok mely joghatósági okok alapján és milyen eljárási szabályok alapján járjanak el, továbbá megállapítja a külföldön hozott határozatok hazai elismerésének és végrehajtásának feltételeit.
A javaslat külön rendelkezést szentel a közrendnek, kimondva, hogy a jogszabály által kijelölt külföldi jogot mellőzni kell, ha annak eredménye nyilvánvalóan és súlyosan sértené a magyar jogrendszer alapvető érdekeit és Magyarország alkotmányos alapelveit. A javaslatba foglalt úgynevezett általános kitérítő klauzula alapján pedig az eljáró bíróság vagy hatóság kivételesen mellőzheti a jogszabály által kijelölt jog alkalmazását, feltéve, hogy az adott ügy körülményei egy másik joggal nyilvánvalóan szorosabb kapcsolatot mutatnak. Ez a megoldás lehetővé teszi az ügyek egyesítését és rugalmasabb kezelését, előmozdítva az igazságosabb és méltányosabb döntést.
(A jegyzői székben Ikotity Istvánt
Szávay István váltja fel.)
Szávay István váltja fel.)
Az úgynevezett személyes jog fogalma központi szerepet tölt be a természetes személyek jogviszonyaira alkalmazandó jog meghatározása kapcsán. A javaslat szerinti koncepció e vonatkozásban megtartja a jelenlegi lépcsőzetes rendszert, így a személyes jog meghatározása továbbra is elsődlegesen az állampolgárság alapján történik, amennyiben pedig egy személy több állampolgársággal is rendelkezik, és az egyik közüle a magyar, úgy a személyes joga a magyar lesz. Mindez a határon túl élő, magyar állampolgárságot visszaszerzett személyek tekintetében fokozott jelentőséggel fog bírni.
Változnak a cselekvőképesség korlátozásával járó gondnoksággal kapcsolatos szabályok is, figyelemmel hazánknak a felnőttek nemzetközi védelméről szóló, Hágában 2000. január 13-án kelt egyezményhez való tervezett csatlakozására is. A javaslat a kódex egyes, mára már túlhaladottnak tekinthető rendelkezéseit nem veszi át.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kérem, támogassák az új nemzetközi magánjogi kódexről szóló T/14237. számú törvényjavaslatot. A KDNP parlamenti frakciója támogatja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
