5. A déli Mész-Alpesek és a Balkán-rendszer hegységei.
5. A déli Mész-Alpesek és a Balkán-rendszer hegységei.
Valamint az Alpesek déli Grauwacke-öve kevésbbé szabályos szerkezettel bír, mint az éjszaki, ugyanazt találjuk a mezozói és a régibb kenozói hatalmas tömegekre nézve is, melyek e hegységnek a déli oldalát egész a nagy kiterjedésű lombard-velenczei síkságig képezik; ezek szerkezete hegyrajzi és földtani tekintetben szintén bonyolúltabb, mint az éjszaki Alpesekben.
Ez övnek a monarchia területéhez tartozó legnyugotibb részében éjszak-keleti csapás uralkodik, továbbá a bozeni porfir-tömzsnek déli és keleti környékén az újabb korú üledékes és eruptiv kőzeteknek, mondhatni egész zűrzavarával találkozunk és csak a Karni Alpesekben áll ismét helyre a rendes nyugat-keleti csapás, mi aztán a Karavankán, a Juli Alpesek éjszaki felén, a Sannthali Alpesek és a Cilli táját képező hegy vidéken is folyton megmarad egészen a már Stiriában kezdődő nagy magyar medencze síkságáig, a mely felé a hegység erősen kinyomúló szikákban törik meg.
A Sella-csoport Campitello táján.
Lichtenfels Edétől
Lássuk előbb a szorosabb értelemben vett déli Alpeseket. Itt is ugyanazon kőzetek uralkodnak, mint az éjszaki Alpesekben, a Trias és a Räti emeletek különböző tagjai szolgáltatják az anyagot a hatalmas hegytömzsök és lánczok felépítéséhez. Van azonban nehány könnyen felismerhető különbség is. Ide tartoznak a már említett szigetek, melyeket kristályos kőzetek felbukkanása képez; ide tartozik továbbá azon jelentékeny elterjedés, melyet a különböző Mezozói korszakba tartozó eruptiv-kőzeteknél Tufáikkal egyetemben, névszerint a meredek alakúlatai által annyira jellemzett déltiroli Dolomit-Alpesekben a bozeni Porfir-tömzs területen keletre találunk. Ilyenek: a Monzoni-Sienit és a Turmalin-Granit Predazzo környékén, a szemcsés kristályos kőzetek, a minőkkel csak az őskori képződményekben szoktunk találkozni, továbbá a Melafir, az Augitporfir és az ú. n. Syenitporfir, melyek azonban mind a Triasz lerakodása idejében törték keresztűl az üledékes kőzeteket és azokra sokfélekép átalakítólag hatottak. L. von Buch, ki ezen klasszikai vidék kutatásánál első dicsősségét aratta, és Humboldt ideje óta a legjelesebb geologusok nagy száma zarándokolt oda, míg a turisták zöme e vidék felűlmúlhatlan tájképi bájait kellőleg csak újabb időben méltatja. Egy további sajátság, mely a déli Alpesekben, szemben az éjszakiakkal megvan, az azok tövénél hiányzó folytonos Homokkő-öv. A lombardi Alpesekben a Lago Maggiore és Lago d'Iseo között találni ugyan egy, noha keskeny, de a bécsi Homokkővel analog, itt Macigno-nak nevezett képződményt, mint a Mész-Alpesek előhegyét; a Garda-tón túl keletre azonban ezen öv hiányzik, vagy inkább a Kréta és Eocen korszak meszes kőzetei, az ú. n. Rudista- és Nummulitmész által pótoltatik, mit tovább az Adriai tenger felé éjszakkeleti irányban nyúló hegyvonúlatokban még jobban elterjedve ismét föltalálunk, s miről bővebben is fogunk szólani.
Kősó, valamint Kőszén, melyek az éjszaki Alpesekben a legfontosabb bányászati tárgyakat képezték, a déli Alpesek mezozói rétegeiben épen nincs; nagy fontosságot nyernek ellenben az ólom- és horgany-érczek a felső Trias Mészköveiben, nevezetesen a Karni és Gaithali Alpesekben, valamint a Karavanka hegységben. A karinthiai ólom, jelesen Bleiberg és Leibel kohóiban készítve, különös tisztasága miatt nagy becsben áll.
A déli Alpeseknek délkeletre húzódó szárnyában, és az ezzel elválaszthatlanúl összefüggő Balkán-rendszeri hegységben, a mennyiben helyén van arról itt szólani, többszörösen ismétlődő vonúlatokban, melyeknek éjszaknyugatról délkeletre menő csapása mindenütt felismerhető, legközelebb azon kőzetek folytatását találjuk, melyeket eddig a déli Alpesekben is láttunk.
Szent-Canzian a Karszt vidéken.
Lichtenfels Edétől
Mindenki ismeri a Quarnero és Dalmáczia keskeny és hosszúra nyúlt szigeteit, melyek többé-kevésbbé keskeny csatorna által elválasztva, a szárazzal szemben feküsznek. Ezek a tenger szintje fölé emelkedő gerinczei azon ránczos hegységnek, melynek medenczéit víz borítja. Általában világos, gyakran vakító fehér Mészkövekből állanak, melyek a Kréta sistéma különböző emeleteibe tartoznak, de csaknem mindenütt sajátszerű, egészen kihalt Puhány-osztály fajai által jelezve, Rudista-mésznek neveztetnek; ezekhez itt-ott Eocen Nummulitmész is csatlakozik. Átmenvén a kontinensre, legelőször is ugyanazon Mészköveket találjuk részben nagy kiterjedésű fensíkban, mint a tulajdonképeni Karsztban, részben parallel hegysorokat képezve, közöttük hosszanti völgyekkel, melyek fenekét itt már tenger nem fedi, hanem az Eocen korszakból fenmaradt Homokkő és Márga képezi. Ez utóbbiak termékeny, jól mívelt földek által fedett oázokat képeznek a Karsztvidék kietlen szikla-sivatagai között. Ezen Mészkőhegyek azonban jellegesen kifejlődve mutatják azt, a mit a Karszti tünemények alatt értünk. Egy mindenütt megszakadozott és zúzódott fölszín a levegőbeli tényezők kőzetbontó hatásának műve, számos tölcsérded mélyedés, ú. n. dolinák, valamint nagyobb, nyílt lefolyással nem bíró medenczék és vakvölgyek, itt-ott egy szélesre nyílt kapu valami sziklafalban, vagy egy tátongó torok, mely vágyat kelt bennünk a titokzatos mélységek kutatására. Ezekben azután egy egész labirinthja van a folyosóknak, repedéseknek és barlangoknak s azokban a nap sugara által soha nem világított zajgó patakok, tomboló vízesések, majd ismét csendesebb tavak azon tündéri cseppkő-képződményekkel, melyekre a bátor kutató képzelődése olykor a legfurcsább hasonlatosságokat fogja rá, a szárazföldi és vízi fauna vak állataival, melyek a napvilágot nem tűrik el, végre nem ritkán azon agyagban, mely a feneket képezi, kihalt emlősök számtalan csontjával, a melyek között a barlangi medvének jut az első hely, de melyek közt gyakran a mi saját nemünknek történelmet megelőző időből származó maradványai is előfordúlnak.
Az igen gazdag körlégi-lecsapódás minden vize azonnal eltűnik a Karszt-fensíkon, a fölszín hasadékaiban és odúiban, s föld alatti utjában a víz részint chemiai, részint mechanikai hatásával mindinkább tágítja az üregeket. Beszakadás a következése, ha a tető boltozata elgyöngül. Ebből keletkeznek a dolinák, melyek, nevezetesen olyan helyeken, a hol a víz a mélyben vízálló kőzeten mozog tovább, fokozatosan vak völgygyé, ha pedig a legutolsó ívboltozat is beszakad, végre nyílt völgygyé változik át. Ezen Karszti tünemény azonban nem csupán a tengerparti vidék fiatalabb Mészköveire szorítkozik; ha ezektől bellebb hatolunk a száraz földön, találunk régibb korú Mészköveket is, melyek hasonlót mutatnak. Főtömegök csak úgy, mint az Alpesekben, a Triasba tartozik, és hogy azokban a Karszti tünemények nem hiányzanak, arról tanúskodnak a Zirknizi tó körül azon felső Trias Mészkövek, a melyekben azokat minden megkivántató sajátsággal szintén láthatjuk.
Csak az alsó Trias-Mész alatt emelkednek ki itt-ott már a külső, nagyobb kiterjedésben azonban a belső lánczokban Verfeni Palák, valamint ezek alatt Paleozói kőzetek, és pedig itt is leginkább Palák, részben igen magas fokú kristályos szerkezettel. Ezen képződményekkel, melyek Krajnában és a horvátországi partvidéken nagy kiterjedésben észlelhetők, Boszniában pedig önálló hatalmas hegylánczokká fejlődvék, mind a tájkép jellege, mind a talaj termékenységének föltételei megváltoznak. A Mészkőből álló sziklahegységek helyett, melyek azonban a természettől nincsenek feltétlen terméketlenségre kárhoztatva, szelídebb alakokat és földmívelésre alkalmas talajokat is találunk.
A „Rjeka-Loch” Szent-Canzian mellett a Karszt vidéken.
Lichtenfels Edétől
Némi joggal állítható, hogy a Paleozói hegylánczok Boszniában egy kétoldali hegyszerkezet tengelyét képezik, melynek az éjszakkeleti oldalán ismét fiatalabb üledékek csatlakoznak. Bosznia geologiai térképén a Flischcomplex névvel jelölt kőzet-vonúlat az, mely Horvátországban Glinától folyvást szélesedve délkeleti csapással az elfoglalt terület éjszak-keleti részét legáltalánosabban képezi. Ezen complex Homokkövekből áll, a melyek mindenben hasonlók azokhoz, melyeket bécsi Homokkő és Macigno név alatt már megismertettünk; de nemcsak hogy gyakrabban állanak tisztább Mészkövekkel összeköttetésben, hanem mindenütt számos és hatalmas Serpentin, meg Gabbró kőzet van beléjök települve, mi monarchiánk hasonló Homokkő területein ismeretlen, de az Apenninek Macigno Homokköveiben szintén úgy fordúlnak elő. Ha még azt is megemlítjük, hogy keleti Boszniában Srebrenica táján trachitos kőzetek hatalmas tömzse tör keresztűl Paleozói Palákon, és hogy az ország belsejében több nagyobb, kisebb medencze találkozik kitöltve neogen édes vízi kőzetekkel, melyek nemcsak a termékeny talaj, hanem gazdag Barnaszén-telepek által is fontosságot nyernek: akkor minden nevezetesebb mozzanatot kiemeltünk, mely a bennünket foglalkoztató e hegységek szerkezetének leirásánál erre igényt tarthat.
Ásványkincsekre nézve ezen vidék gazdagnak mondható. Krajnában Idria oly higany-teleppel bír, mely fontosságra nézve Európában a második, Boszniában pedig az elfoglalás néhány éve óta, nem tekintve a Fakóércznek paleozói rétegekben való számos lelőhelyét, rendkívül nagy kiterjedésű Vörös-vasérczeket (Vares), mívelést megérdemlő Rézérczeket (Majdan) és Antimont (Foinitza) fedeztek föl. A Trias Mészkövei jelentékeny Mangan-ércztelepeket tartalmaznak. A Flisch-környék Serpentinjei Chrom-érczekben gazdagok. A Trachitban végre Srebrenica környékén ólom- és ezüst-tartalmú parallel telérek huzódnak, melyek már a rómaiak idejében mívelésben voltak, a középkorban abbahagyattak, de a mostani kutatások alapján a jövőre nézve jó kilátással kecsegtetnek.
