I. A Középső öv.
I. A Középső öv.
A Közép-Alpesek vagyis az Alpesek kristályos közép-öve általában az Archai korszak kőzeteiből van összetéve, melyek között a kristályos palák a kristályos tömeg-kőzeteket mindenütt messze túlhaladják. Nem mondhatni azonban, hogy azon határvonal, mely azokat az üledéki kőzetektől elválasztja, mindenütt pontosan ugyanaz volna, melyet hegyrajzi szempontból szoktunk húzni a Közép- és a Mész-alpesek között. Igy látjuk példáúl a föntebbi térkép-vázlaton (33. lap), hogy a Hochschwab és Veitsch csoportja, melyek Mezozoi mészkőből állnak, még a középső övhöz számítvák; másrészt általában az Ortel-Alpesek és az Adamello csoport, valamint keleten a Bacher-hegység, noha részben vagy egészen is kristályos kőzetekből állanak, a déli mellék-övhöz vannak csatolva. Hasonló eltérések egyebütt is fordúlnak elő. Egyúttal azt is ki lehet itt emelnünk, hogy, bár a középső öv az őskori, a mellékövek pedig az üledéki kőzetek voltaképi fészkeit képezik, mindazonáltal tény egy részről, hogy az utóbbi képződmények jelentékeny tömegekben fordúlnak elő a középső lánczolat némely helyein a kristályos kőzetek fölött egyes külön álló hantokban, mint például a monarchia határán az Ortler Alpesekben vagy a Brenneren, vagy végre a Stiriai Alpesekhez tartozó Stang-Alpesen, s hogy más részről a déli mellék-öv némely helyein, de nem egyszersmind az éjszaki mellék-övben is, szigetenként kristályos kőzetek emelkednek ki a környező üledéki kőzetekből. Legfontosabbak az utóbbiak közül a monarchia területén a hatalmas, kristályos palakőzetek által környezett Cima d'Asta névű gránittömeg Dél-Tirolban, továbbá az a keskeny csillámpala gerincz, mely Karinthiában a Gail-völgy behorpadását követi, nyugatról azonban a középső övvel mégis összeköttetésben áll; meg egy ehhez hasonló hosszú, keskeny kristályos palából és tömegkőzetekből álló hegyláncz, mely a Karawanka hegyláncztól délre a Misz és Javoria nevű hosszanti völgyek mentén húzódik.
A krimli Tauern.
Lichtenfels Edétől
Valamint a vidék plasztikájában, épen oly kevéssé mutatkozik a középső öv területén a geologiai alkotásban is valami szabályos, az egész hegység nyugat-keleti főcsapásának megfelelő rendeződés. Itt, valamint egyéb környékeken is, tapasztalták, hogy a kristályos palák három főfaja között a Gneisz a legalsó és legrégibb, erre következik közvetlenül a Csillámpala és végre az Agyagpala. Ezen kőzeteknek egyikéről sem lehet mondani, hogy a közép hegyláncz hosszában az egész kiterjedésben szabályos csapással bíró övekben fordulnának elő. Nagy méretű térképre volna szükség, hogy azok eloszlási módját tisztán áttekinthetővé tegyük, és nagyon messzire vezetne bennünket, ha itt részletes taglalásba akarnánk bocsátkozni. Csak egyet akarunk megjegyezni. A mi Alpeseink nyugatibb részeiben, még inkább a Svájczi alpesekben gyakran mutatkoznak nagy kiterjedései, többé-kevésbbé elipszis alakú hegység-tömegek, melyek a legrégibb kőzetből, a Gneiszból, vagy, mint nevezetesen a Svájczi alpesekben, Protogynból (olyan Gneiszből, melyben a csillám egy zöld steatites ásvány által helyettesíttetik) állanak. Ezen „közép tömzsöknek” nevezett tömegek a középső régióikban gránitos szerkezetűek, a szélek felé azonban mindinkább mutatkozik a palás és réteges szerkezet, míg még tovább az úgy nevezett pala-burkot képező kőzetek által köpeny gyanánt találjuk befogva, a melyben aztán a különben csekély elterjedésű Chloritpala, Talkpala, Kristályos-mészkő, stb. is bőven van képviselve. A mi térképünk ábrázolta területen legnagyobb ilyen középponti tömeg a Tauern. Egyéb ilyen középponti tömegek az Ötztvölgyi csoport hegyeiben, meg a Selvretta hegységben ismerhetők fel, sőt már ez egész övnek legkeletibb részében, a Wechsel-Rozália hegység déli oldalán is szintén hasonló rendeződést mutattak ki a kőzetekben.
Itt keleten a magasságban folyvást fogyó kristályos kőzetek lassanként fiatalabb és legfiatalabb üledéki kőzetek alá sülyednek. A Középső Alpesek középrésze már a gráczi öblözetben, Köflach környékén, Grácztól nyugotra véget ér. Éjszak-keleti irányban azonban a kristályos palák összefüggő lánczolatban a Wechsel és Rozália hegységen messze túl húzódnak és hasonló irányban bukkannak elő aztán a Ruszti és a Lajta-hegység apró kristályos kőzetek képezte szigetei, melyek szemlátomást létre hozzák a Kárpátok kristályos tömegeivel való összefüggést. Hasonló lánczolat vonúl Grácztól dél-kelet felé. Megszakadás nélkül halad ez a Posruck és Bach hegységben egész Marburg és Windisch-Feistritz helységekig, sőt még odább is haladnak ily irányban a kristályos kőzet-szigetek a zágrábi és moszlavinai hegységben, nemkülönben a szerémi és péterváradi hegységben, melyek Szerbia és délkeleti Magyarország őskori kőzet-területeire vezetnek át.
Valódi kristályos tömeg-kőzet a mi Alpeseinkben aránylag kevés van. Legjelentékenyebb mennyiségekben az Adamello csoportban találhatók, melyben az úgy nevezett Tonalit vagy Adamello-Gránit egy (miként a mellékkőzetekre mutatkozó hatása tanúsítja) fiatalabb, plagioklas, kovarcz, fekete csillám és amfibolból álló kőzet folytonos, az ország határán még messze túlterjedő tömegben lép fel; továbbá a Cima d'Asti Tirolban éjszakra Strignotól, aztán Brixen éjszaki táján, hol keletre egészen Bruneckig valódi Gránit jelentékeny kiterjedésben fordúl elő; végre a Rottenmanni-Tauern és a Bach-hegységben szintén ismerünk nagyobb Gránit-tömegeket.
Az Alpesek nyugati részeiben, hol azok a legmagasabb hegység-tömegekké vannak feltorlódva, a hegységek szerkezete is a legbonyolúltabb. Látszólag siker nélkül fáradoztak eddig a geologusok, hogy azon görbüléseket, elhajlásokat és megtöréseket, melyek a rétegekben, valamint azon torlódásokat, töréseket és vetődéseket, melyek egész hegyrészekben mutatkoznak, egyenként kimagyarázzák, mert a megszámlálhatatlan évezredeken át folyvást működő kimosás még sokkal fölismerhetetlenebbé tette a sziklatömegek útvesztőjében az eredeti összefüggést. Meg kell itt azzal elégednünk, hogy a földgömb folytonos kihűlésében és az ez által előidézett összehúzódásban, melyből a merev külső kéreg összetorlódásának és hegységekké felemelkedésének kellett okvetlenül következnie, tehát elvégre is a föld felszínének plasztikai alakulását tartjuk egyszersmind az Alpok láncza létrejöttében az alap-oknak a nélkül, hogy az ellentétes vélemények részleteibe bocsátkoznánk, melyek hegységünk felépülése történetében annak egyes epizodjait illetőleg uralkodnak.
A hegység ezen szerkezete, az uralkodó kőzetek palássága és rétegessége, ezen utóbbiak elmállásának módja, mely azok ásványos alkotó részeitől függ, végre a kimosás (erosio) határozzák meg egy részt a hegységnek a külső alakját, más részt a növénytenyészetre való alkalmas voltát s egyszersmind, a lakosságra nézve, annak gazdasági becsét is.
A krimli Tauernek ide mellékelt rajza (97. lap) találó képet ad a Középső Alpesek magas hegységében levő csúcsok és völgyek ábrázatáról. Gyakran hosszabb vonalakban egymáshoz sorakozó piramisok, csúcsok és csipkés alakúlatok, legtöbbnyire egyik oldalon a rétegek dűléseinek megfelelőleg többé-kevésbbé lankás táblákban lejtve, a túlsó oldalon ellenben, a hol a rétegtetők meztelen állnak ki, szakadozott alakokban végződnek, közöttük szűk völgyek, melyeket azonban ritkán határolnak függélyes, hanem gyakrabban meredek lejtésű oldalak, ime ezek e hegység jellemvonásai, melyek azonban, habár szelídebb alakúlatban is, a keleti Alpesek alacsonyabb hegyeiben is föl-fölismerhetők.
A mállás; különösen a földpátos kőzeteknél agyagos termékeny talajt hoz létre, mely azonban a lejtők meredeksége miatt a földmívelésre kevéssé alkalmas. Így látjuk, nem tekintve a tökéletesen terméketlen magas csúcsokat és a firn, meg a gletscher jég által kitöltött magas medenczéket és völgyeket, hogy a hegység emelkedettebb részei az erdő-öv felett fűvel vannak benőve, az alsó részt erdő borítja, mely, sajnos, nem mindig részesül a kellő védelemben és csak a lankásabb oldalakon, vagy a rendesen keskeny áradványi talajon vannak a völgyekben csekély hasznot nyújtó szántó-földek.
Az ásványország kincseit tekintve sem mondható gazdagnak az Alpesek közép-öve. A Tauern magas hegységeiben a nemes fémekre dolgozó egykor élénk bányászat, hol a bányász kénytelen volt részben a gletscher-jégen vágni útat, hogy a szilárd kőzethez férjen, nagy részt megszűnt, nem annyira az ércztelepek kifogyása vagy szegényebbé válása, mint inkább a miatt, hogy az élelmi szerekhez képest a nemes fémek értéke alább szállt, a mi lehetetlenné teszi a mivelési költségek fedezését. A Közép-Alpesek egyedüli ércze, melynek magasabb nemzetgazdasági jelentősége van, a különböző helyeken, nevezetesen Hüttenberg mellett az Erzberg-ben előfordúló Vaspát, mely az annyira virágzó karinthiai vasipar alapját képezi. A hatalmas Horganykéneg- és Vaspát-telep a Schneebergen, a Passei völgy hátsó részében, helyenként Ólom- és Rézkéneget is tartalmaz, a mívelésnél felette nagy nehézségeket gördít az elé, hogy nagyobb mértékben míveltessék és egyéb ércz-előfordúlások, úgy mint Tirolban Laas- és Stiriában Ober-Zeiring mellett az ezüsttartalmú ólomkéneg, különféle érczet tartalmazó kovarcz-telérek Klauzennél Tirolban, végre a rézkéneg, mely több vidéken Chloritpalába települve fordúl elő, csak inkább helyi jelentőségűek. A többi ásványok közül elég legyen megemlíteni még csak a fehér kristályos márványt, mely Tirolban Laas és Goflau táján a szobrászok által használtatik, meg a Salzburgban (Habachthal) előfordúló Smaragdot.
Mielőtt a kristályos középső öv területét egészen elhagynók, röviden az ott szórványosan előfordúló üledéki kőzetekről is kell szólanunk. A régibb üledéki kőzetek egyes hantjai, miként már említve volt, legnagyobb részt a Paleozoi korszakból valók. Ily nemű hantoknak kell tekinteni azonban a Kristályos-Palákon medenczeszerűleg elterülő amaz Agyagpala és Mészkő-tömegeket is, melyek a közép láncz keleti végén a gráczi öblözetben lépnek föl és egészben véve a Devon sistémába tartoznak. Nagyobb fontosságúak azonban ránk nézve a neogén lerakodmányok, melyek több helyen, nevezetesen a középláncz legkeletibb részében, nagyobb völgyek alapját vízszintes településsel képezik. Nemcsak nagyon alkalmasak földmívelésre, hanem sokszor gazdag barnaszéntelepet is tartalmaznak, mi az ásványi tüzelőben különben oly szegény Alpesekre nézve nagy jelentőséggel bir. A leggazdagabb ilyen kőszéntelepek vannak a Mürz- és Mura-völgyben Judenburg mellett (Fohnsdorf). A hegyrajzi részben (42. lap) említett lépcsős terraszok a Diluviumhoz számítandó Homokkövek és Conglomerátok vízszintes rétegeiből állanak.
