Középkor.
Középkor.
A mai Felső-Ausztriában a művészi tevékenységnek legelső nyomai abba az időbe vezetnek vissza, mikor a népvándorlás vihara romba döntötte a római uralmat, bátor térítők, mint Szent Rupert és később Bonifacius az Enns fölött elterűlő vidéket másodszor meghódították a kereszténységnek és az agilolfingi herczegek védelme alatt templomok és kolostorok épültek.
Altmann passzaui püspök (1065-től 1091-ig) buzgó előmozdítója az építésnek, elrendelte, hogy a templomokat kőből építsék, s ne, mint addig rendszerint, fából. Általában valószínűnek látszik, hogy Altmann idejében még a római bazilika rendszere dívott, mint példáúl bebizonyítható, hogy a welsi templom, melyet már 888-ban említenek, ilyen bazilika volt, mielőtt csúcsíves ízlésben újjá építették volna. E vidéken a művészet első fényes kifejlődésében legnagyobb része volt a benczések sok érdemű rendjének; mert e szerzetesek, kik nemcsak az imádságban és a jó cselekedetekben voltak buzgók, hanem fejszét fogva, a sűrű őserdőket kiirtották és megvetették alapját a földművelésnek, a népek vad erkölcseit szelidítették, egyedűli őrei voltak a műveltségnek és a tudománynak, ők voltak az első tanítók és az első művészek is.
