Beszterczebányán tartott harmadik nagy-gyűlésének munkálatai. A gyűlés megbizásából kiadták Bugát Pál és Flór Ferencz. Egy kőmets…
Beszterczebányán tartott harmadik nagy-gyűlésének munkálatai. A gyűlés megbizásából kiadták Bugát Pál és Flór Ferencz. Egy kőmetszettel. (4-r. 2 lev. és 128 l.) Pesten, 1843. Nyomt. Trattner-Károlyi bet. T. E. M.
Tartalma:
Radvánszky Antal megnyitó beszéde. – A magyar orvosok és természetvizsgálók 3. nagy-gyülésében résztvett tagok névsora.
Amon Zsigmond. Észrevételek az itteni érczeknek szabadban történő pörkölése ártalmatlan voltáról egészség-rendőri tekintetben.
de Adda Ferencz. Tudósítás a calcedon előjötte s képződéséről Háromvizen a libet-városi birtokban.
Ammon Zsigmond. A zólyomi kir. kamrai igazgatás alatt álló királyi s illy czím alatt kezelt vashámorok kiterjedése, termesztménye és kereskedésének rövid átpillantása.
Bachmann János. Észrevételek Wagner tudor ur előadására: az érczek pörkölése tárgyában egészségi és rendőri tekintetben.
Jos. Bauer. Topographia medica civitatis Neosoliensis, succincte conflata.
Bachio Bálint. A hasi nehéz kór gyógymódjáról.
Bolemann János. Kisujszállási székesföld.
Czilchert Róbert. A borostyánkői vidék ásványvizei.
Divald Ferd. Azon fanemek és egyéb dolgok sorjegyzéke, mellyek alulirt által a beszterczei vármegye termében a magyar orvosok és természetvízsgálók gyülése alatt mutatványúl kitétettek.
Divald Ferd. Rövid vázlat a zólyomi királyi erdőszethez tartozó erdőségekről. – U. a. Némelly zólyomi, nevezetességek.
Balth. Demian. Descriptio schrophulosae exfoliationis ossis maxillae inferioris, tempore asservati congressus medicorum et naturae scrutatorum Neosolii relata.
Farkas Ferencz. Hogyan húzhatni fel könnyebben az érczköveket a bányákból?
Flór Ferencz. 1841. Pestvárosában tartatott magyar orvosok s természetvizsgálók 2. nagy gyülésének jegyző könyve.
Haidinger W. Tudósitás a bécsi cs. kir. pénz- és bányaügyi udv. kamara ásvány-gyüjteményéről.
Hönigh Ignácz. A m. orvosok és természetvizsgálók Beszterczebányán tartott 3. nagygyülésének jegyzőkönyve.
Jácz Ferencz. Kiesett tüdő lekötése.
Kubinyi Ferencz. A hermaneczi kirándúlásról. – U. a. Nógrádmegye, ásvány-földtani és ezzel összeköttetésben lévő status gazdasági tekintetben.
Kubinyi Ágoston. Kirándulás Pohorelláról a Királyhegyre julius 28-án 1842. némi földismei és füvészi tekintetben.
Nendtvich Károly. Az érczek pörkölése. Megnyugtatási szó, mind azokhoz, kik a bányavárosokban vagy a pörkintézetek közelében laknak. – U. a. Az úrvölgyi és a rézbányai arragláról.
Petényi. Értekezés a madártan születése, serdülése és növekedése felől Magyarországon.
Roszner. A beszterczebányai kir. kamrai kerület rézkezelésének rövid rajza.
Sulek Sándor. A himlő-anyag felszedése és több ideig eltartása.
Szilniczky Mihály. A hegyi dombor (dondio epipactis Spreng), mint honunk ritkább növénye.
Takács. Rendellenes birkaellés.
Wagner Dániel. Az érczek pörkölése egészség-rendőri és vegytani tekintetben. – U. a. Magyarhon árvány-forrásai, különösen a zólyommegyeiek.
Winterlich Ferdinand. Szénélegsavas vasélecs készitésére szolgáló készület.
Zipser R. Értekezés Zólyom megye földösmei viszonyairól.
Zilchert Róbert. A magyarorvosi s természetvizsgálói gyülések hatása. – U. a. Pusinskói lebkő.
Zipser András és Kubinyi Ferencz. 1842. julius 8. a napfogyatkozás körül tett tapasztalatok.
A Zólyom megyében Grineus Nep. János és Rokosz István által vizsgált és nagyobb részint ki is tömött emlős állatok és madarak sorjegyzéke.
Tartalma:
Radvánszky Antal megnyitó beszéde. – A magyar orvosok és természetvizsgálók 3. nagy-gyülésében résztvett tagok névsora.
Amon Zsigmond. Észrevételek az itteni érczeknek szabadban történő pörkölése ártalmatlan voltáról egészség-rendőri tekintetben.
de Adda Ferencz. Tudósítás a calcedon előjötte s képződéséről Háromvizen a libet-városi birtokban.
Ammon Zsigmond. A zólyomi kir. kamrai igazgatás alatt álló királyi s illy czím alatt kezelt vashámorok kiterjedése, termesztménye és kereskedésének rövid átpillantása.
Bachmann János. Észrevételek Wagner tudor ur előadására: az érczek pörkölése tárgyában egészségi és rendőri tekintetben.
Jos. Bauer. Topographia medica civitatis Neosoliensis, succincte conflata.
Bachio Bálint. A hasi nehéz kór gyógymódjáról.
Bolemann János. Kisujszállási székesföld.
Czilchert Róbert. A borostyánkői vidék ásványvizei.
Divald Ferd. Azon fanemek és egyéb dolgok sorjegyzéke, mellyek alulirt által a beszterczei vármegye termében a magyar orvosok és természetvízsgálók gyülése alatt mutatványúl kitétettek.
Divald Ferd. Rövid vázlat a zólyomi királyi erdőszethez tartozó erdőségekről. – U. a. Némelly zólyomi, nevezetességek.
Balth. Demian. Descriptio schrophulosae exfoliationis ossis maxillae inferioris, tempore asservati congressus medicorum et naturae scrutatorum Neosolii relata.
Farkas Ferencz. Hogyan húzhatni fel könnyebben az érczköveket a bányákból?
Flór Ferencz. 1841. Pestvárosában tartatott magyar orvosok s természetvizsgálók 2. nagy gyülésének jegyző könyve.
Haidinger W. Tudósitás a bécsi cs. kir. pénz- és bányaügyi udv. kamara ásvány-gyüjteményéről.
Hönigh Ignácz. A m. orvosok és természetvizsgálók Beszterczebányán tartott 3. nagygyülésének jegyzőkönyve.
Jácz Ferencz. Kiesett tüdő lekötése.
Kubinyi Ferencz. A hermaneczi kirándúlásról. – U. a. Nógrádmegye, ásvány-földtani és ezzel összeköttetésben lévő status gazdasági tekintetben.
Kubinyi Ágoston. Kirándulás Pohorelláról a Királyhegyre julius 28-án 1842. némi földismei és füvészi tekintetben.
Nendtvich Károly. Az érczek pörkölése. Megnyugtatási szó, mind azokhoz, kik a bányavárosokban vagy a pörkintézetek közelében laknak. – U. a. Az úrvölgyi és a rézbányai arragláról.
Petényi. Értekezés a madártan születése, serdülése és növekedése felől Magyarországon.
Roszner. A beszterczebányai kir. kamrai kerület rézkezelésének rövid rajza.
Sulek Sándor. A himlő-anyag felszedése és több ideig eltartása.
Szilniczky Mihály. A hegyi dombor (dondio epipactis Spreng), mint honunk ritkább növénye.
Takács. Rendellenes birkaellés.
Wagner Dániel. Az érczek pörkölése egészség-rendőri és vegytani tekintetben. – U. a. Magyarhon árvány-forrásai, különösen a zólyommegyeiek.
Winterlich Ferdinand. Szénélegsavas vasélecs készitésére szolgáló készület.
Zipser R. Értekezés Zólyom megye földösmei viszonyairól.
Zilchert Róbert. A magyarorvosi s természetvizsgálói gyülések hatása. – U. a. Pusinskói lebkő.
Zipser András és Kubinyi Ferencz. 1842. julius 8. a napfogyatkozás körül tett tapasztalatok.
A Zólyom megyében Grineus Nep. János és Rokosz István által vizsgált és nagyobb részint ki is tömött emlős állatok és madarak sorjegyzéke.
