Pécsett tartott hatodik nagygyülésének történeti vázlata és munkálatai. A nagygyülés megbizásából kiadá Hölbling Miksa. (4-r. 2 l…
Pécsett tartott hatodik nagygyülésének történeti vázlata és munkálatai. A nagygyülés megbizásából kiadá Hölbling Miksa. (4-r. 2 lev., 388 l., 2 lev., 1 térkép, 1 kőnyom. tábla és Scitovszky János arck.) Pécsett, 1846. A püsp. lyceum könyvnyomó-intézetében. T. E. M.
Tartalma:
Előzmények. – A magyar orvosok és természetvizsgálók 1845. eszt. nagygyülésének programmja. – A nagygyülés jegyzőkönyve.
Barna István. Pest vármegye kőszirt leirása.
Gr. Batthyány Kázmér beszéde.
Boór Károly. A Klagenfurt és Wolfsbergben: «Fr. P. Herbert» firma alatt létező gyárból kikerült ólomfehér három fajának vegytani vizsgálata.
Bugát Pál. Micsoda intézkedésektől reménylhetők, hogy honunk emberiségének élet- és egészségbeli üdve orvosrendünk által biztosabb karba állittassék.
Gerenday József. A kigyókról átalánosan, különösen a mérges és nemmérgesek közötti különbségről a magyarországiakra vonatkozólag.
Gruber Ferencz. Állattenyésztés s juhmétely.
Haas Mihály. Baranyának római, magyar és török régiségeiről.
Halász Gejza. Az eddigi magyar természetvizsgálói gyülések történetei és hasznai.
Handtel Károly. A nadályoknak mesterséges tavakbani tenyésztéséről.
Horn Ferencz. Egy víziszony kórtörténete, némelly észrevételekkel ezen kór általános s különösen Lalich József által ajánlott gyógymód szerinti orvoslására.
Hölbling Miksa. Baranyának rövid ismertetése.
Hutta János. Pécsvidéki vizek vegytani tekintetben.
Jankó János. A szőlőmívelés Baranyában.
Jedlik Ányos. A világsugarak tüneményéről átalánosan és a sugárhajlásról különösen.
Jorkovich Ágoston. A siciliai Macalubi nevű iszapvulcanokról.
Gr. Kemény József. Az ugynevezett kolumbáczi legyekről.
Kölesy Vincze. A háromnyomású földmívelés javításáról.
Kramolin Hugo István. A mecseki kőszénről.
Kubinyi Ágoston. Észrevételek a társulatokról, különösen a magyar orvosok és természetvizsgálók nagy gyüléséről.
Láng A. F. Górcsői növényterményekről, mellyek mint élősdiek az élő emberi testben előfordulnak. – Rövid physiognomiája a növényországnak Magyarhonban.
Madarász Endre. Pécs környékének jövendője természeti, ipari és kereskedési tekintetben.
Nendtvich Tamás. Pécsnek lepkéi és vidékökhezi viszonyaik. – Baranyának fanemei. – A gyümölcsfatenyésztés jelen állapotja Pécs környékén.
Nendtvich Károly. Magyarország kőszenei és azok vegytani vizsgálata. – Pécs és környékének viránya.
Patkovics József. A harkányi hévíz és gyógyereje. – Pécs városának orvosstatisticai helyirata.
Petényi Salamon János. Erdély állattani tekintetben.
Rumy Károly. Jegyzéke azon festőnövényeknek, mellyek Magyarországban, Slavoniában, Horvátországban és Erdélyben találtatnak, festésre azonban addig nem használtattak. – Archaeologiai értekezés az úgynevezett hetruriai díszedényekről. – A vassalakok, a kénsavas lugsó és a kénsavas sziksó technicai használatáról.
Sadler József. A kosborneműek (orchideae) földrajzi elterjedéséről Magyarhonban.
Sauer Ignácz. A gerinczagy bántalmairól.
Schulzer István. A «Columnaria» nevű gombafaj föltalálásáról Magyarországban.
Scitovszky János beszéde, mellyel a nagygyülést megnyitotta. – Beszéd, mellyel megnyitá a Harkányban tartott közgyülést. – Beszéd, mellyel a VI. nagygyülést befejezte.
Soldan János György. Tapasztalati észrevételek a baranyai szőlőmívelés és borkészités körül.
Spies János. Sárga szömörczefa (Rhus cotinus.)
Szabó József. Némelly átalános nézetek a bányászatról.
Tormássy Lajos. Mentőhimlő-oltás Békés vármegyében 1843 és 1844-ben.
Vízer István. Philosophico-cosmologiai s astronomico-physikai értekezés a mindenhatóság fönségéről, a nagy természetről s ez érdekdús tárgyalást fölfogni s méltatni tudó kisded emberről, a kis világról. – Honunk természet alkotta némi nevezetességeiről, földirati, földtani s természettani tekintetben.
Vlasics György. A gyümölcsfatenyésztés Baranyában.
Wimmer József Eduard. Nehány szó a viszhang elméletéhez.
Wenzel Gusztáv. Nehány észrevétel, mennyire fekszik az archaeologia a magyar orvosok és természetvizsgálók föladatában.
Zipser Endre. Az állatkínzásról és megszüntetésének módjairól. – A libethbányai lapitott fatörzsökről.
Tartalma:
Előzmények. – A magyar orvosok és természetvizsgálók 1845. eszt. nagygyülésének programmja. – A nagygyülés jegyzőkönyve.
Barna István. Pest vármegye kőszirt leirása.
Gr. Batthyány Kázmér beszéde.
Boór Károly. A Klagenfurt és Wolfsbergben: «Fr. P. Herbert» firma alatt létező gyárból kikerült ólomfehér három fajának vegytani vizsgálata.
Bugát Pál. Micsoda intézkedésektől reménylhetők, hogy honunk emberiségének élet- és egészségbeli üdve orvosrendünk által biztosabb karba állittassék.
Gerenday József. A kigyókról átalánosan, különösen a mérges és nemmérgesek közötti különbségről a magyarországiakra vonatkozólag.
Gruber Ferencz. Állattenyésztés s juhmétely.
Haas Mihály. Baranyának római, magyar és török régiségeiről.
Halász Gejza. Az eddigi magyar természetvizsgálói gyülések történetei és hasznai.
Handtel Károly. A nadályoknak mesterséges tavakbani tenyésztéséről.
Horn Ferencz. Egy víziszony kórtörténete, némelly észrevételekkel ezen kór általános s különösen Lalich József által ajánlott gyógymód szerinti orvoslására.
Hölbling Miksa. Baranyának rövid ismertetése.
Hutta János. Pécsvidéki vizek vegytani tekintetben.
Jankó János. A szőlőmívelés Baranyában.
Jedlik Ányos. A világsugarak tüneményéről átalánosan és a sugárhajlásról különösen.
Jorkovich Ágoston. A siciliai Macalubi nevű iszapvulcanokról.
Gr. Kemény József. Az ugynevezett kolumbáczi legyekről.
Kölesy Vincze. A háromnyomású földmívelés javításáról.
Kramolin Hugo István. A mecseki kőszénről.
Kubinyi Ágoston. Észrevételek a társulatokról, különösen a magyar orvosok és természetvizsgálók nagy gyüléséről.
Láng A. F. Górcsői növényterményekről, mellyek mint élősdiek az élő emberi testben előfordulnak. – Rövid physiognomiája a növényországnak Magyarhonban.
Madarász Endre. Pécs környékének jövendője természeti, ipari és kereskedési tekintetben.
Nendtvich Tamás. Pécsnek lepkéi és vidékökhezi viszonyaik. – Baranyának fanemei. – A gyümölcsfatenyésztés jelen állapotja Pécs környékén.
Nendtvich Károly. Magyarország kőszenei és azok vegytani vizsgálata. – Pécs és környékének viránya.
Patkovics József. A harkányi hévíz és gyógyereje. – Pécs városának orvosstatisticai helyirata.
Petényi Salamon János. Erdély állattani tekintetben.
Rumy Károly. Jegyzéke azon festőnövényeknek, mellyek Magyarországban, Slavoniában, Horvátországban és Erdélyben találtatnak, festésre azonban addig nem használtattak. – Archaeologiai értekezés az úgynevezett hetruriai díszedényekről. – A vassalakok, a kénsavas lugsó és a kénsavas sziksó technicai használatáról.
Sadler József. A kosborneműek (orchideae) földrajzi elterjedéséről Magyarhonban.
Sauer Ignácz. A gerinczagy bántalmairól.
Schulzer István. A «Columnaria» nevű gombafaj föltalálásáról Magyarországban.
Scitovszky János beszéde, mellyel a nagygyülést megnyitotta. – Beszéd, mellyel megnyitá a Harkányban tartott közgyülést. – Beszéd, mellyel a VI. nagygyülést befejezte.
Soldan János György. Tapasztalati észrevételek a baranyai szőlőmívelés és borkészités körül.
Spies János. Sárga szömörczefa (Rhus cotinus.)
Szabó József. Némelly átalános nézetek a bányászatról.
Tormássy Lajos. Mentőhimlő-oltás Békés vármegyében 1843 és 1844-ben.
Vízer István. Philosophico-cosmologiai s astronomico-physikai értekezés a mindenhatóság fönségéről, a nagy természetről s ez érdekdús tárgyalást fölfogni s méltatni tudó kisded emberről, a kis világról. – Honunk természet alkotta némi nevezetességeiről, földirati, földtani s természettani tekintetben.
Vlasics György. A gyümölcsfatenyésztés Baranyában.
Wimmer József Eduard. Nehány szó a viszhang elméletéhez.
Wenzel Gusztáv. Nehány észrevétel, mennyire fekszik az archaeologia a magyar orvosok és természetvizsgálók föladatában.
Zipser Endre. Az állatkínzásról és megszüntetésének módjairól. – A libethbányai lapitott fatörzsökről.
