XI. SZÍN.
Segítsetek, nők! Ah, jobban dühöng,
Mint Telamon pajzsáért; üldözött
Thessáli vadkan nem tajtékzik így!
Rejtőzz’ el a sírboltban, és üzend,
Hogy halva vagy. Kinosban nem szakad
Test s lélek el, mint az elpártoló
nagyság.
El a sírboltba. – Mardian,
Menj s mondd neki, hogy megölém magam’.
Mondd: végszavam is Antonius vala.
Érzékenyen szólj, arra kérlek. – El!
S hozd hírül: hogy vevé halálomat.
– Mi a sírbolthoz! | (Mind elmennek.) |