I. SZÍN.
Szoba a herczegi palotában.
A Herczeg, Escalus, Főurak és Kisérők jönnek.
HERCZEG.
Escalus!
Escalus!
ESCALUS.
Fenség!
Fenség!
HERCZEG.
Szószaporítás volna teelőtted
Kifejtenem a kormányzás sorát,
Holott tudom, hogy saját tudományod
E részben túlvan mindazon tanácson,
Melyet hatalmam nyújthat: vedd tehát ezt,
És képességed s érdemed szerint
Élj véle. Népünknek természetébe,
A város intézményibe, az igazság-
Szolgáltatásba úgy be vagy avatva,
Mint nem tudom ki, a kit ismeret
S gyakorlat gazdagít. Im bizományunk,
Melytől, óhajtjuk, el ne térj. – Hivjátok,
Azaz kérjétek ide Angelot. – (Egy Inas el.)
Mit vélsz, hogy fogja képünket viselni?
Mert tudd meg, őrgonddal szemeltük őt ki,
Hogy távollétünkben helyettesítsen,
Szeretve, félve légyen, mint magunk,
És fölruházva minden eszközével
Saját hatalmunknak. Mit mondasz ehhez?
Szószaporítás volna teelőtted
Kifejtenem a kormányzás sorát,
Holott tudom, hogy saját tudományod
E részben túlvan mindazon tanácson,
Melyet hatalmam nyújthat: vedd tehát ezt,
És képességed s érdemed szerint
Élj véle. Népünknek természetébe,
A város intézményibe, az igazság-
Szolgáltatásba úgy be vagy avatva,
Mint nem tudom ki, a kit ismeret
S gyakorlat gazdagít. Im bizományunk,
Melytől, óhajtjuk, el ne térj. – Hivjátok,
Azaz kérjétek ide Angelot. – (Egy Inas el.)
Mit vélsz, hogy fogja képünket viselni?
Mert tudd meg, őrgonddal szemeltük őt ki,
Hogy távollétünkben helyettesítsen,
Szeretve, félve légyen, mint magunk,
És fölruházva minden eszközével
Saját hatalmunknak. Mit mondasz ehhez?
ESCALUS.
E bő kegy és tisztesség élvezését
Nincs, a ki Bécsben inkább érdemelné,
Mint Angelo.
E bő kegy és tisztesség élvezését
Nincs, a ki Bécsben inkább érdemelné,
Mint Angelo.
HERCZEG.
Im itt jön ő maga.
Angelo jő.
Im itt jön ő maga.
Angelo jő.
ANGELO.
Mindig fogadva fenséged szavát,
Jövök parancsát venni.
Mindig fogadva fenséged szavát,
Jövök parancsát venni.
HERCZEG.
Életed oly vonással van jegyezve,
Mely figyelőnek tisztán elbeszéli
Fejtésedet. Magad s észkincseid
Nem oly sajátjaid, hogy magadat
Csak nékik áldozd és őket magadnak.
Úgy tesz az ég, mint fáklyával, velünk:
Nem gyújt meg önmagunkért; ha erényünk
Nem hat ki minmagunkból, annyit ér,
Mint hogyha nincs. Finom czélokra van
Rendelve a finom szabásu lélek.
S kölcsönben a természet egy szemernyit
Sem ad jelességéből, hogy fukar
Tündér gyanánt hitelhasznúl ne várjon
Hálát s kamatot. De olyanhoz beszélek,
Ki maga oktathatna engemet:
Nesze hát, Angelo.
Távollétünkben légy saját magunk;
Halált s kegyelmet nyelved és szived
Hadd oszszon Bécsben. Öreg Escalus –
Előbb szólítva bár – utánad áll.
Vedd meghatalmazásod’.
| Angelo, |
Mely figyelőnek tisztán elbeszéli
Fejtésedet. Magad s észkincseid
Nem oly sajátjaid, hogy magadat
Csak nékik áldozd és őket magadnak.
Úgy tesz az ég, mint fáklyával, velünk:
Nem gyújt meg önmagunkért; ha erényünk
Nem hat ki minmagunkból, annyit ér,
Mint hogyha nincs. Finom czélokra van
Rendelve a finom szabásu lélek.
S kölcsönben a természet egy szemernyit
Sem ad jelességéből, hogy fukar
Tündér gyanánt hitelhasznúl ne várjon
Hálát s kamatot. De olyanhoz beszélek,
Ki maga oktathatna engemet:
Nesze hát, Angelo.
Távollétünkben légy saját magunk;
Halált s kegyelmet nyelved és szived
Hadd oszszon Bécsben. Öreg Escalus –
Előbb szólítva bár – utánad áll.
Vedd meghatalmazásod’.
)
ANGELO.
Tedd még erősb próbára érczemet,
Miglen reája oly nagy és nemes
Képet veretsz.
| Fejdelem, |
Miglen reája oly nagy és nemes
Képet veretsz.
HERCZEG.
Ne mentekezz’ tovább:
Mi készakarva s éretten szemeltünk
Téged ki; foglald el hát tisztedet.
Sürgős utunk elsőséget kiván,
És fontos ügyeket eligazítlan
Kell hátrahagynunk. Majd megirjuk nektek,
Mihelyt idő s körülmény kedvezend,
Hogyan vagyunk; s óhajtjuk tudni azt is,
Mi esik itt. Most Isten veletek;
És teljesítsétek sikeresen
Megbizatástokat.
Ne mentekezz’ tovább:
Mi készakarva s éretten szemeltünk
Téged ki; foglald el hát tisztedet.
Sürgős utunk elsőséget kiván,
És fontos ügyeket eligazítlan
Kell hátrahagynunk. Majd megirjuk nektek,
Mihelyt idő s körülmény kedvezend,
Hogyan vagyunk; s óhajtjuk tudni azt is,
Mi esik itt. Most Isten veletek;
És teljesítsétek sikeresen
Megbizatástokat.
ANGELO.
Egy darab úton engedj elkisérnünk.
| De mégis, fenség, |
HERCZEG.
Sietségem nem engedi.
Téged pedig, becsűletemre, kétség
Ne bántson: enhatalmam a tiéd,
Szigorral avagy enyhén látni törvényt
Belátásod szerint. Fogjunk kezet.
Magamban útazom. A népet szeretem, de
Nem szeretek kiállani elébe.
Bár jó lehet, nekem nem jól esik
Hangos rivalma s dörgő éljene,
S érett eszűnek sem tartom, ki ebben
Kedvét leli. – Még egyszer Isten veletek.
Sietségem nem engedi.
Téged pedig, becsűletemre, kétség
Ne bántson: enhatalmam a tiéd,
Szigorral avagy enyhén látni törvényt
Belátásod szerint. Fogjunk kezet.
Magamban útazom. A népet szeretem, de
Nem szeretek kiállani elébe.
Bár jó lehet, nekem nem jól esik
Hangos rivalma s dörgő éljene,
S érett eszűnek sem tartom, ki ebben
Kedvét leli. – Még egyszer Isten veletek.
ANGELO.
Ég áldja meg fenséged szándokit!
Ég áldja meg fenséged szándokit!
ESCALUS.
Adjon szerencsés útat s visszatérést!
Adjon szerencsés útat s visszatérést!
HERCZEG.
| Köszönöm. Isten veletek. | (El.) |
ESCALUS.
Engedd, uram, hogy háborítlanúl
Beszélgethessünk; szükség is nekem,
Hogy béhatoljak tisztem érdemébe:
Hatalmam van, de mily körü s nemü,
Nem vagyok utasítva.
Engedd, uram, hogy háborítlanúl
Beszélgethessünk; szükség is nekem,
Hogy béhatoljak tisztem érdemébe:
Hatalmam van, de mily körü s nemü,
Nem vagyok utasítva.
ANGELO.
Magam is úgy vagyok. Menjünk együtt,
S e pontra nézve könnyen el fogunk
Igazodni.
Magam is úgy vagyok. Menjünk együtt,
S e pontra nézve könnyen el fogunk
Igazodni.
ESCALUS.
| Követem nagyságodat. | (Mind el.) |
