Új társadalomban
Új társadalomban
Az új társadalom tudomásulvételének nyitányaként Békésen írta meg a Sámsont (1945), majd utána A tanügy rendezését (1945). A drámában a meghiúsulás érzése diadalmaskodik, Sámson elpusztítja önmagát; A tanügy rendezése című iskolareform-tervezetét előadó füzete azonban a tettvágy, munkakedv föléledését bizonyította. A tervező, a valóságon magát utópiákban túlálmodó gondolkodó első szavai a kinyíló új távlatok serkentését fogalmazzák meg: "A tanügyi reform célja: az osztálytalan társadalom megteremtése a most felnövő nemzedék műveltségében. Testvére tehát a földosztásnak, az ipari kisajátításnak, a szövetkezeti mozgalomnak; előjogokat, válaszfalakat 517bont a képzettség arányosabb elosztásával." A tanügy rendezése bizakodást és azonosulást kifejező művelődési programját regények és drámák gondolatai viszik tovább. Ekkor hozta tető alá és írta meg legjobb regényeit, az Iszonyt (1947) és az Égető Esztert (1948). Az Iszonyt még Móricz Zsigmond kezdte közölni a Kelet Népében (1942), folytatása Illyés Gyula Válaszában jelent meg (1947).
