Asztal.
Asztal. A kutya, ha asztalra huzod 27is fejét, asztal alá buvik. (Kiki a hova való.) D. – A leghaszontalanabb eb asztalról él. (Öleb.) D. – A legjobb ételt soha asztalra nem teszik. (Az édes anyatej.) E. – A pad alá szokott kutyának, ha fejét asztalra huzod is, a pad alá vonja. D. – Alacsony asztalról bátorságosabb enni. (A szegény biztosabb; földmivesek alacsony asztalról esznek.) K. – Asztal alatt keveri a kártyát. (Ravasz, csal.) D. – Asztal bolondja. D. – Asztal hazugja. (Tányérnyaló; hazudik ételért.) KV. – Ebnek vonzzák asztalra fejét, ő pad alá vonsza. (Vonszolja.) M. és KV. – Első és utolsó az asztalnál. (Telhetetlen.) D. – Éhen marad, ki asztalnál szemérmeskedik. KV. – Hosszu az asztal, keskeny az abrosz, rövid a vacsora. Ny. 3. Np. – Kettőt utál a ház: haragot az asztalnál, csevegést a konyhában. Ny. 20. – Későre jött az asztalhoz. D. – Magas az asztala. (Nem éri el: rosszul van sora.) E. – Más asztalához törüli kését. (Kegyelem-kenyéren él.) B. – Mihez kályha mellett szokol, asztal fején pirulsz érte. K. – Mikor ülsz a gazdagnak asztalánál, jól foglald eszedbe mit raknak elődbe. E. – Neki dől az asztalnak, mint ökör a járomnak. D. – Nem asztalhoz való a veszekedés. KV. – Nem törülöd asztalomhoz késedet. (Nem kapsz nálam enni.) Ny. 5. – Széles az asztal, keskeny az abrosz, vékony a vacsora. E. – Tyukmony is megáll az asztalon, ha betöröd csucsát. (Tojás.) E. – Urak asztala. (Sokba kerülő, drága vendégség.) KV. – Ugy rátartja magát, mint fekete lé az asztal közepén. D. – Zálogban van az asztaluk. (Nincs mit enniök.) Ny. 2.
