128TIZEDIK SZAK.
Föcsögők.
Úgy jár a’ szája, mint a’ kereplő.
Úgy jár a’ nyelve, mint a’ malom korong.
Ki fúrná oldalát, ha meg nem mondaná.
A’ tyúk is ki kaparhattya belőlle.
Nem nyölt inyéhez nyelve.
Jól föl vágta nyelvét a’ bába.
Kotty bele szilva lév, téged borsolnak.
Tudósabb nyelve mint feje.
Övé az utólsó Kirie eleison.
A’ szót (a’ mint teccik) pénzen nem veszi.
Jól ment, kenték a’ kereket, forog a’ kerék.
Meg eresztette a’ pányvát.
Csak azt bánnya (midőn le fekszik) hogy aludttában nem szóllhat.
Örvend, ha álmában beszéllhetett.
A’ sok locsogásban fehéret köp, mint a’ Prépost.
Nagy a’ szája, mint a’ Bécsi kapu.
Két fog, két ajak zárta bé a’ nyelvet, még is ki szökhetik rajtok.
Jól meg köszörűlte bicskáját.
Högyet is mozdíthat nyelvével.
Csuda: hogy eddég el nem kopott nyelve.
Nincs még föl füstölve nyelve.
Meg támad, mind a’ mérges kutya.
130Tornyot épithetne, ha szóbúl lehetne.
Könnyű a’ szavakat öszsze hordani.
131Úgy hangzik a’ nyelve, mint az üres malom.
Nem szóstúl kérik a’ tanácsot.
Nyelve leg frissebb az egész testtében.
A’ röst szolgának leg frissebb tagja a’ nyelv.
Sóért el, de szóért nem megy a’ szomszédba.
Úgy jár nyelve, mint a’ vén kofáé.
Sok a’ szó, de kevés benne a’ só.
Télen se fagyhat bé szája.
132Mely tyúk sokat kodácsol, keveset tojik.
Sokat szóll, de keveset mond.
Mely juh sokat bekeg, kevés gyapjat ád.
Ugat az eb, de el viszi a’ szél.
Az ökörnek nagy a’ nyelve, azért nem szóllhat.
Szóll a’ harang; de templomba nem mégy.
Ki sokat csácsog, sokat hazud.
Tele van szóval, mint a’ duda széllel.
Bár a’ nyelvét vágta volna el a’ bába, midőn nyelvét föl meccette.
Annyit locsog: hogy más böcsületes ember nem is föcsöghet mellette.
Az aszszonnak fegyvere a’ nyelve.
Nyelve’ evedzője nem találhat partra.
133Nagy a’ szája, mint a’ Rác ország.
Soha meg nem rágja a’ szót.
Egyszer veszi fontra a’ mit százszor nyelvre.
Semmi saroglája nyelvének.
Nincs könnyebb a’ szónál.
Nem fontollya meg a’ szót.
Jár a’ nyelve, mint a’ pörgő rokka.
Egy lúd, két aszszony egész vásár.
Rósa ajaka, tövis nyelve.
Kiált éjjel nappal, mint a’ sovány haris.
Szájját koptattya, minden haszon nélkül.
Kicsin a’ béka, de nagy a’ szájja.
Nem titok, a’ mit két aszszony tud.
Apró a’ ptrücsök, de hangos a’ szava.
Útnak, szónak nincs vége.
134Leg több szó esik a’ vásárban.
Bé nem dughatni nagy szájját.
Mocsokba keverné a’ szűz Diánát is.
Magda Magdának, Magda az egész világnak.
Nyelvére csalhattyuk szívének járássát.
Ki adgya magát mindennek.
Nyelv apró tag, de nagyot mozdíthat.
Bóldog ember ki nyelvével nem hibáz.
Ne szólly nyelven, nem fáj fejem.
Szó csaplár, szó csapodár.
Ki magát a’ szóllásban erőlteti, széllé válik szava.
Jobb lábbal meg botlani, mint nyelvel.
Jár a’ szájja, mint a’ Hadroncnak
135Ha kire nyelvel tűzöl valamit, nehéz le fosztanod.
Másnak böcsületében nyelvével gázol.
Az el mondott szavat nem lehet viszszá nyelni.
Nincs markolattya a’ szónak, meg nem foghatni.
Fontolhatatlan szava, mint a’ levegő.
Leg hangosabb deákságú a’ föcske.
A’ föcske fészek körűl leg több a’ szó.
Ha annyi pénzze lenne, mint szava; Eddég a’ Dúzs gazdagot is meg előzte volna.
Tudgya szóval el hímezni hámozni.
Ha szóra kerül a’ dolog, ki nem foghatni rajta.
Se vége, se hoszsza, csoportos szavának.
Szava adgya el az embert.
Szaváról ösmerik meg a’ harist.
Oroszlán bőrbe öltözött szamarat is szava vádollya el.
Szava árullya el a’ bakcsót.
136Páriz Pápaiban sincs annyi szó.
Földre húllanak a’ haszontalan sok szavak.
Ha több szája lenne, el nem tűrhetnék.
Fel van fúva a’ duda, egyszeriben meg ered.
Ha nem szóllott volna, okos maradt volna.
Szóval árúlták el Urunkat is.
Hoszszú beszédgye, mint Sz. Iván éneke.
Ha Pap volna egész nap prédikállana.
Álmában se szereti, ha nem beszéll.
Bánnya: hogy (le fekvén) senkivel se beszéllhet.
Attúl fél: hogy nyelve meg peniszedik, ha gyakorta nem hánnya.
Ide tova hánnya veti rosz nyelvét.
Kurv’ az annya rosz embernek Egy szó, úgy mint száz.
A’ ki engem hátam megett Nem szemben gyaláz.
Hadd koptassák ő nyelvöket Haszontalanúl.
Hiszem Istent nem hágy el engem Gyámoltalanúl.
Hol szóval, hol bottal az ember ellen.
Előbb szóll a’ ludas aszszony.
Jó fen követ vett a’ vásárban.
A’ szeméttel mindent ki hord a’ házbúl.
Pörög a’ nyelve, mint kecske bogyó a’ jégen.
Csupa szalmát csépel, semmi búzát nem ád.
Kinek posta a’ szája Meszet gyúttnak alája.
Bé nem falhattya a’ sípot.
137Előbb tojik a’ tyúk, osztán kodácsol.
Két három aszszony egész sokadalom.
Nincs ögyéb hibája, csak a’ szája nagy.
Oly nagy a’ szája, mint a’ harcsának.
Nagy a’ kodácsolás, kicsin vékony a’ tojás.
Bár csak télen fagyna bé a’ szája.
Nem akarnék nyelve lenni.
Nyelvének felét el koptatta immár.
Bár csak el harapná egyszer a’ nyelvét.
Bár csak fogai ki hullanának, hogy ne szólhatna.
Ha feje nem volna, szavát csak akkor nem hallanák.
Oly nagy a’ nyelve: hogy kétszer lakhatnál jól belölle.
Ha feje be fér is az ablakon, de nyelve bé nem férhetne.
Akár egész nap egy szót se szólly mellette.
Ha kereplő lenne szájja, eddég a’ város meg süketült volna.
Be jó volna nyelve a’ szőllőbe.
Egygyik vége nyelvének jól oda van nőve.
A’ nyak csikához van a’ nyelve forrasztva.
Jó hogy két nyelvet nem adott néki az Isten.
Meg nem eheti rozsda a’ nyelvét.
Ha esze nincs is; de van nyelve.
Ha bőrét dobra vonnák, kétszer jobban szóllana.
A’ gonosz nyelv, bika alá is borjat tehet.
A’ gonosz nyelv, nagy tüzet gyújthat a’ házban.
Ki kis korában ki beszélli magát, vénségére hallgat.
Ki folt nagy lármával a’ bor, üres maradt a’ hordó.
Esze híre nélkül csak pörög a’ nyelve.
138Szabadgyában eresztette szabados nyelvét.
Nincs oly tilalmas, a’ hová bé nem csúzsna a’ nyelv.
Leg nagyobb kárvallás a’ nyelvben.
Ha ez az ember szúnyog volna is, nyelvével még is jól lakhatna az ember.
Se füle se farka ronda beszédgyének.
Egész hír harang a’ városban.
Nem kell nálánál nagyobb hír mondó.
Csak azért kap a’ híren: hogy ismét el szórhassa.
Nem vethet húsz ember annyit, a’ mennyit ő egyedül be boronál.
Csuda, hogy nyelvébűl csak annyi is maradt.
A’ mit egész nap hall este ki föcscsenti.
El rekedt a’ locsogásban.
Szamarat fülén, embert szaván.
Szó a’ szó, de a’ való is való.
Minden gazdagsága a’ szó vetés.
Ha álmában nem beszélhetett: azt mondgya: nem alutt.
Ha szájját bé varnák, talán a’ fülén szóllana.
Van egész nap dolga tágas gégéjének.
Az ökörnek nagyobb a’ gégéje, még se bőg annyit.
Ha szajkó lett volna, nem kelletett volna nyelvét föl vágni.
Ha a’ toronyban kiált, el hallik egy mért földnyire.
Ha fel kötnék, se állaná meg a’ halgatást.
Szája nagy, de éles foga nincs.