MEXIKÓ
MEXIKÓ
Mexikói Egyesült Államok
Estados Unidos Mexicanos (spanyolul)
Közép-Amerika
Földrajz: Terület: 1 963 201 km2, Magyarországnál kb. 21-szer nagyobb. Fekvés: Közép-Amerikai é-i részén. Szomszédai: Egyesült Államok (É), Guatemala, Belize (D). Felszín: Legnagyobb részét a Mexikói-fennsík képezi, amelyet K-en és Ny-on magas (2500-3000 m) hegyvonulat, D-en vulkáni hegyvidék vesz körül. A keskeny tengerparti síkság csak DK-en szélesedik alfölddé. Legmagasabb pont: Citlaltépetl (Orizaba) (5700 m). Legjelentősebb folyók: Rio Bravo, Balsas, Panuco. Legnagyobb tavak: Chapalai-tó, Infiernillo-víztároló.
Népesség: Lakosság (*1984): 76 791 819. Életkor szerint: 0-14: 42,8%, 15-59: 52,3%, 60-: 4,9%. Népsűrűség: 39,2/km2. Etnikai csoportok: mesztic 55%, indián 29%, kreol 16%. Nyelvek: spanyol (hiv.), indián nyelvjárások. Vallások: r. kat. 97%, protestáns, zsidó. Városi lakosság: 69%. Főváros: Mexikóváros (Ciudad de Méjico) (1980): 12 932 116. Városok (1980): Guadalajara 2 244 715, Monterrey 1 916 472, Netzahualcóyotl 1 341 230.
Államforma: szövetségi köztársaság. Állam- és kormányfő: Miguel de la Madrid Hurtado (szül.: 1934. december 2.). Nemzeti ünnep: szeptember 16.
Gazdaság: Pénznem: mexikói peso (1987. május: 1196,1 = 1 USD). GDP (1986): 128,6 M USD. GDP/fő (1986): 1612 USD. Gazdasági növekedés (1985): –0,4%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1986): 6,73. Adósságszolgálat az export %-ában (1986): 37,61. Fogyasztói árváltozások (1986): 85,7%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 41%, ipar 18%. Export (1984): 24,3 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kőolaj, gép, gyapot, kávé, élőállat, színesfém, textília, élelmiszer. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 58%, Spanyolország 10%. Import (1984): 11,2 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, közszükségleti cikk, gyógyszer, élelmiszer, ipari nyersanyag. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 60%, NSZK 5%, Japán 5%.
Közlekedés: Vasúti hálózat: 25 689 km. Közúti hálózat (1982): 214 073 km, ebből autópálya: 1178 km. Gépjárművek (1982): személygépkocsi: 5 221 159, egyéb gépjármű: 1 978 327. Főbb kikötők: Coatzacoalcos, Tampico, Salina Cruz. Hírközlés: Tv (1982): 4 589 170. Rádió (1982): 10 338 024. Telefon (1983): 6 385 000. Napilap (1982): 130/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 63,9, nők: 68,2 év. Születés (1983): 32,7‰. Halálozás (1983): 7,0‰. Népességnövekedés (1983): 2,5%. Csecsemőhalandóság (1983): 53,0‰. Kórházi ágyak (1980): 82 717. Orvosok (1980): 66 373. Egy orvosra jutó lakosok (1980): 2060.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1983): 74%. Iskolakötelezettség: 6 év.
Az 1821. szeptember 28-án függetlenségét kikiáltó országban az 1917 februári alkotmány elfogadása óta országos szinten hagyományosan az Intézményes Forradalmi Párt (PRI) kerül ki győztesen a választásokból. Echeverria (1970-76), Lopez Portillo (1976-82) és Miguel de la Madrid (1982-) elnöksége alatt az országban az olajnak köszönhető rendkívüli gazdasági növekedés, egyben rendkívüli eladósodás következik be. A demokratikus berendezkedésű államban a legnagyobb ellenzéki párt, a PRI-től jobbra álló PAN (Nemzeti Akció Párt) többször próbálja megszerezni egy-egy kulcsállam kormányzói tisztét, miközben rendre választási csalással vádolja a PRI-t. A baloldal öt kis pártja 1987 márciusában egyesül. Az 1980-ban kritikus gazdasági helyzetben lévő országot a bankvilág 1983 után példamutató adósként ünnepli, ám a 13. labdarúgó világbajnokság napjaiban, 1986 májusában az adósság átlépi a 100 milliárd dolláros határt. Az adósságot 1986 februárjában, majd 1987 elején is át kell ütemezni.
