NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG
NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG
Bundesrepublik Deutschland (németül)
Európa
Földrajz: Terület: 248 678 km2, Magyarországnál majdnem 3-szor nagyobb. Fekvés: Európa középső részében. Szomszédai: Dánia (É), Hollandia, Belgium, Luxemburg, Franciaország (Ny), Svájc, Ausztria (D), Csehszlovákia, NDK (K). Felszín: É-on síkság (Germán-alföld); délebbre középhegység, a Duna völgyétől D-re a Sváb-Bajor-medence és az Alpok áthúzódó vonulatai. Legmagasabb pont: Zugspitze (2963 m). Legjelentősebb folyók: Rhein (Rajna), Donau (Duna), Main (Majna). Legnagyobb tavak: Bodeni-tó, Chiem-tó, Ammer-tó.
Népesség: Lakosság (1986): 61 024 000. Életkor szerint: 0-14: 15,9%, 15-59: 64,1%, 60-: 20,0%. Népsűrűség: 245,4/km2. Etnikai csoportok: német 99%, dán. Nyelv: német. Vallások: protestáns 49%, r. kat. 44,6%. Városi lakosság 86%. Főváros: Bonn (1984): 291 700. Városok (1984): Hamburg 1 600 300, München 1 277 000, Köln 966 000.
Államforma: szövetségi köztársaság. Államfő: Richard von Weizsäcker (szül.: 1920. április 15.). Kormányfő: Helmut Kohl szövetségi kancellár (szül.: 1930. április 3.). Nemzeti ünnep: nincs.
Gazdaság: Pénznem: Mark (NSZK márka) (1987. május: 1,77 = 1 USD). GDP (1986): 901,9 Mrd USD. GDP/fő (1986): 14 550 USD. Gazdasági növekedés (1986): 2,4%. Fogyasztói árváltozások (1986): –0,2%. Munkanélküliség (1986): 9%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 6%, ipar és kereskedelem 42%. Export (1985): 183,9 Mrd USD. Főbb exportcikkek: gép, berendezés, közlekedési eszköz, textília, vegyipari termék, nyersvas, acél, gyógyszer, közszükségleti cikk. Főbb exportpartnerek: Franciaország 14%, Hollandia 8%, Olaszország 8%, Belgium 7%. Import (1985): 158,4 Mrd USD. Főbb importcikkek: kőolaj, nyersanyag, élelmiszer, gép, közlekedési eszköz. Főbb importpartnerek: Hollandia 12%, Franciaország 11%, Olaszország 8%, Belgium 7%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1984): 27 778 km, ebből villamosított: 11 271 km. Közúti hálózat (1984): 173 250 km, ebből burkolt: 165 170, autópálya: 8080 km. Gépjárművek (1984): személygépkocsi: 25 217 787, egyéb gépjármű: 4 687 447. Főbb kikötők: Hamburg, Bremen, Lübeck. Hírközlés: Tv (1984): 22,43 M. Rádió (1984): 25,05 M. Telefon (1984): 36,58 M. Napilap (1983): 141/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 67,2, nők: 73,4 év. Születés (1984): 9,5‰. Halálozás (1984): 11,3‰. Népességnövekedés (1984): –0,1%. Csecsemőhalandóság (1985): 13,5‰. Kórházi ágyak (1984): 682 747. Orvosok (1984): 147 467 ( + 33 713 fogorvos). Egy orvosra jutó lakosok (1980): 450.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1985): 99%. Iskolakötelezettség: 9 év.
Az 1949. szeptember 21-én alakult állam csak az 1969 októberétől hatalomra jutó szociáldemokrata kancellár, Willy Brandt kormányzata alatt rendezi keleti kapcsolatait (Ostpolitik). 1970 augusztusában szovjet-NSZK egyezmény születik, az év decemberében NSZK-lengyel szerződés ismeri el Lengyelország nyugati határát. 1972 novemberében a két német állam kölcsönösen elismeri a másik szuverenitását. Eközben az NSZK-ban terrorista hullám tetőzik. Diákzavargások folynak, Andreas Baader terrorista vezetőt júniusban letartóztatják. 1974 májusában Brandt egy kémbotrány miatt kénytelen lemondani, 8 évre Helmut Schmidt követi kancellárként. 1976-77-ben a terrorizmus megint erősödik, de a gazdasági fejlődés egyenletes és látványos. 1982 szeptemberében 13 évi kormányzás után véget ér a Brandt-Schmidt-korszak, felbomlik a szociáldemokrata-liberális kormánykoalíció, az FDP a kereszténydemokraták és a keresztényszocialista párt oldalára áll. Így jön létre a CDU-CSU-FDP-koalíció, amely megnyeri az 1983. márciusi és az 1987. januári választásokat (CDU 34,5%, CSU 9,8%, SDP 37,0%, FDP 9,1%, Zöldek 9,1%). Helmut Kohl kancellár második négyéves periódusát tölti. Figyelemre méltó a környezetvédő Zöldek előretörése. 1986 júniusától a szakszervezeti lakásépítések körül tör ki botrány (Neue Heimat). A szociáldemokraták Willy Brandt elnök leköszönése után Hans-Jochen Vogelt választják meg pártelnöknek 1987 júniusában.
