PAKISZTÁN
PAKISZTÁN
Pakisztáni Iszlám Köztársaság
Islami Jamhuriya-e-Pakistan (urdu nyelven)
Islamic Republic of Pakistan (angolul)
Dél-Ázsia
Földrajz: Terület: 803 943 km2, Magyarországnál több mint 8-szor nagyobb. Fekvés: Az Arab-tenger partján. Szomszédai: Irán (Ny), Afganisztán, Kína (É), India (K). Felszín: Ny-on és É-on hegyvidék, K-en az Indus alföldje, amely sztyeppvidékből (Punjab), D-en sivatagos, lefolyástalan területből és a tenger mentén sós mocsaras vidékből áll. Legmagasabb pont: Tirich Mir (7690 m). Legjelentősebb folyók: Indus, Sutlej.
Népesség: Lakosság (*1984): 93 290 000. Népsűrűség: 116,0/km2. Etnikai csoportok: pandzsábi 65%, szindi 13%, urdu 7%, iráni (pastu, beludzsi) 2,5%. Nyelvek: urdu (hiv.), angol (hiv.). Vallások: mohamedán (szunnita 77,2%, síita 20%), hindu 1,5%, keresztény 1,4%, buddhista. Városi lakosság: 29%. Főváros: Iszlámábád (1981): 201 000. Városok (1981): Karachi 5 103 000, Lahore 2 922 000. Faisalabad 1 092 000.
Államforma: köztársaság. Államfő: Mohammad Ziaul Hakk (szül: 1924). Kormányfő: Mohammad Hán Dzsunedzso (1985. március óta). Nemzeti ünnep: március 23., augusztus 14.
Gazdaság: Pénznem: rupee (pakisztáni rúpia) (1987. május: 17,30 = 1 USD). GDP (1986): 32,7 Mrd USD. GDP/fő (1986): 311 USD. Gazdasági növekedés (1986): 7,5%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1986): 3,14. Adósságszolgálat az export %-ában (1986): 25,24. Fogyasztói árváltozások (1986): 3,5%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 55%, ipar 20%. Export (1985): 2,7 Mrd USD. Főbb exportcikkek: rizs, gyapot, bőráru, hal, banán, cukor, kávé. Főbb exportpartnerek: Japán 8%, Egyesült Államok 7%, Kína 6%. Import (1985): 5,8 Mrd USD. Főbb importcikkek: kőolaj, iparcikk, gép, jármű, vegyipari termék, gyógyszer. Főbb importpartnerek: Szaúd-Arábia 15%, Japán 12%. Kuvait 10%, Egyesült Államok 9%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1985): 8775 km, ebből villamosított 290 km. Közúti hálózat (1985): 101 315 km, ebből burkolt: 40 155 km. Gépjárművek (1983): személygépkocsi: 197 000, egyéb gépjármű: 82 000. Főbb kikötő: Karachi. Hírközlés: Tv (1984): 850 000. Rádió (1984): 5,2 M. Telefon (1985): 530 000. Napilap (1983): 24/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1984): férfiak: 51,6, nők: 49,7 év. Születés (1984): 42,2‰. Halálozás (1984): 14,9‰. Népességnövekedés (1984): 2,7%. Csecsemőhalandóság (1983): 119,0‰. Kórházi ágyak (1983): 66 735. Orvosok (1983): 9722. Egy orvosra jutó lakosok (1980): 3480.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1984): 24%.
Az 1947. augusztus 14-én Indiától különváló, függetlenségét kikiáltó állam 1956 márciusában iszlám köztársasággá nyilvánítja magát. A katonai kormányzatok és a rendkívüli állapotok évtizedei után, Banglades elszakadását követően, 1973 augusztusában új alkotmány lép életbe, amely az elnök, a kormányfő s a parlament kezébe adja a hatalmat. Az 1971 óta elnöklő Zulfikar Ali Bhutto az új alkotmány elfogadása után kormányfő. 1977 júliusában Ziaul Hakk tábornok a zavargásokra hivatkozva átveszi a hatalmat és újra bevezeti a rendkívüli állapotot. A tábornok 1978 szeptemberétől az elnöki tisztet is betölti. Bhuttót a nemzetközi tiltakozás ellenére 1979 áprilisában kivégezteti. A tábornok-elnök 1984 decemberében az iszlám támogatására szólító népszavazást tartat, amelyet úgy értelmez, hogy a pakisztániak 5 évre elnökükké választják. Az új parlament decemberben feloldja a pártok tilalmát, majd a rendkívüli állapotot is. 1986 áprilisában Bhutto elnök lánya, Benazir hazatér a száműzetéséből és valódi választásokat követel. A belső helyzet továbbra is feszült. Hárommillió afgán menekült helyzete tisztázatlan. Az állítólag titokban kifejlesztett pakisztáni nukleáris fegyver miatt a szomszédok közül elsősorban India aggódik.
