VENEZUELA
VENEZUELA
Venezuelai Köztársaság
República de Venezuela (spanyolul)
Dél-Amerika
Földrajz: Terület: 912 050 km2, Magyarországnál majdnem 10-szer nagyobb. Fekvés: Dél-Amerika karib-tengeri partvidékén. Szomszédai: Kolumbia (Ny), Brazília (D), Guayana (K). Felszín: Középső részén (Orinoco-medence) szavannás alföld, D-en a Guayanai-hegyvidék, É-on az Andok láncai. Az Andok és a tengerpart között a kőolajban gazdag Maracaibói-öböl. Legmagasabb pont: Pico Bolivar (5007 m). Legjelentősebb folyók: Orinoco, Rio Negro, Apure. Legnagyobb tavak: Valencia-tó, Guárico-víztároló, Guri-víztároló.
Népesség: Lakosság (*1984): 15 260 000. Életkor szerint: 0-14: 42,8%, 15-59: 52,4%, 60-: 4,8%. Népsűrűség: 16,7/km2. Etnikai csoportok: mesztic 69%, fehér 20%, fekete 9%, indián 2%. Nyelvek: spanyol (hiv.), indián nyelvek. Vallások: r. kat. 95%, protestáns, zsidó, törzsi vallású. Városi lakosság: 85%. Főváros: Caracas (*1980): 1 162 952. Városok (*1980): Maracaibo 929 000, Valencia 568 000, Barquisimeto 504 000.
Államforma: szövetségi köztársaság: Állam- és kormányfő: Jaime Lusinchi (szül.: 1924). Nemzeti ünnep: április 19., június 24., július 5., július 27., október 12.
Gazdaság: Pénznem: bolivar (1987. május: 14,5 = 1 USD). GDP (1986): 57 Mrd USD. GDP/fő (1986): 3204. Gazdasági növekedés (1986): 3,1%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1986): 6,0. Adósságszolgálat az export %-ában (1986): 29,72. Fogyasztói árváltozások (1986): 11,5%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 18%, ipar és kereskedelem 42%. Export (1984): 13,4 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kőolaj, kőolajtermék, vasérc, vegyipari termék, kávé, kakaó. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 25%, Hollandia 21%, Kanada 9%. Import (1984): 7,5 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, közlekedési eszköz, közszükségleti cikk, élelmiszer, vegyipari termék, nyersanyag. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 48%, NSZK 6%, Japán 8%.
Közlekedés: Vasúti hálózat: 175 km. Közúti hálózat (1983): 61 059 km, ebből burkolt: 20 000 km, autópálya: 10 097 km. Gépjárművek (1981): személygépkocsi: 1,5 M, egyéb gépjármű: 763 000. Főbb kikötők: Maracaibo, La Guaira, Puerto Caballo. Hírközlés: Tv (1984): 2 M. Rádió (1983): 5 M. Telefon (1984): 1 021 136. Napilap (1982): 120/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 65, nők: 70,6 év. Születés (1980): 36,9‰. Kórházi ágyak (1978): 41 366. Orvosok (1978): 14 771. Egy orvosra jutó lakosok (1980): 990.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1984): 86,5%. Iskolakötelezettség: 9 év.
A spanyol fennhatóság alól 1811. július 5-én függetlenné váló ország 1830. szeptember 22-én kiválik Nagy-Kolumbiából is. A II. világháború után aktív szélsőjobb és szélsőbal mozgalom ellenére a 60-as évektől demokratikusan választják az elnököket. Az olajkincs kitermelése sokáig külföldi kezekben van, az 1974 márciusa után elnöklő Carlos Andrés Perez – a nemzeti reformista Demokratikus Akciópárt (AD) élén – 1976 januárjában államosítja a kőolajipart. Az 1979 márciusától hivatalba lépő Luis Herrera Campins elnök, a keresztényszocialisták (COPE) vezetője fellép a térség változást sürgető erői ellen (Kuba, salvadori gerillák, nicaraguai sandinisták). Az 1983. decemberi választásokat újra az AD jelöltje, Jaime Lusinchi nyeri, akit februárban iktatnak be. Az elnöki föderatív köztársaságban 5 évre szól a megbízatás, az újraválasztást, a két egymás utáni elnökséget az alkotmány tiltja.
