Kultúra
Kultúra
I. 17. – A Kommunista Akadémia Filozófiai Intézetének alapítása.
I. – Megszűnik a Novij LEF.
II. 12. – Bemutatják Majakovszkij darabját, a Poloskát (rendező: Vszevolod Mejerhold).
II. 16. – A Kommunista Akadémia Elnöksége határozatot hoz a Történettudományi Intézet felállításáról (megnyílik: nov. 18.).
II. – Megjelenik az Irodalmi Enciklopédia első kötete.
III. – Grigorij Kozincev és Leonyid Trauberg filmjének, az Új Babilonnak a bemutatója.
IV. 8–13. – Tanácskozik a marxista–leninista tudományos kutatóintézetek II. össz-szövetségi konferenciája. Még a 20-as évek közepén kibontakozott filozófiai vita zárul le ekkor az ún. dialektikusok Abram Gyeborin vezette csoportjának adminisztratív eszközökkel kikényszerített diadalával s a másik fél, az ún. mechanikusok vereségével.
IV. 14. – Ülésezik A harcos-materialisták dialektikus társaságának I. össz-szövetségi konferenciája.
IV. 22. – Megjelenik a Lityeraturnaja gazeta (Irodalmi újság) első száma.
IV. – Egységes pártarchívumot hoznak létre a Lenin Intézet keretében.
VIII. 7. – A Népbiztosok Tanácsa és a KVB határozatot hoz a Szovjetunió arab írású népeinek új, latin ábécéjéről.
IX. 12. – Anatolij Lunacsarszkijt Andrej Bubnov váltja fel a művelődésügyi népbiztos posztján.
IX. 15. – A moszkvai írószövetség soron kívüli közgyűlésén Borisz Pilnyak ügyét tárgyalja. Ez az első központilag irányított politikai kampány, melyet írók ellen indítanak műveik külföldi publikálása miatt. (Borisz Pilnyak Mahagoni c. műve 1927-ben, Jevgenyij Zamjatyin Mi c. műve 1926-ban jelent meg külföldön.)
XI. 7. – Bemutatják Szergej Eizenstein és Grigorij Alekszandrov filmjét, a Régi és újat.
XI. 27. – A Kommunista Akadémia irodalmi, művészeti és nyelvészeti szekciója vitát rendez. Az ún. Pereverzev-vita 1930. jan.-ig tart, s része annak az általános ideológiai offenzívának, amely a 20-as évek végén vette kezdetét a legkülönbözőbb társadalomtudományi területeken. Az ülésszak anyagát A mechanikus irodalomtudomány ellen c. jelentetik meg 1930-ban.
XI. – Műsorra kerül Vszevolod Pudovkin filmje, a Dzsingisz kán utódja.
XII. 21. – Az erősödő személyi kultusz jegyében kerül sor Sztálin 50. születésnapjának megünneplésére.
XII. 27. – Sztálin beszédet mond a marxista agrárszakemberek konferenciáján. A beszéd éles hangon bírálja az elméleti munka eredményeit. Megindul a marxista elkötelezettségű társadalomtudósok mind szélesebb körét érintő hajsza.
Az év folyamán – Kampány indul a Tudományos Akadémia ellen „apolitizmusa” miatt.
– Egy vallási-filozófiai csoportosulásban való részvétel vádjával letartóztatják és száműzik Mihail Bahtyint.
– Szétverik a formalista iskolát és leállítják a Poetyika c. kiadványsorozatot.
– Leváltják a moszkvai Művész Színház vezetését.
– Átszervezik az Állami Művészeti Akadémiát.
– Dmitrij Sosztakovics Harmadik szimfóniája, Dziga Vertov filmje, az Ember a felvevőgéppel; Majakovszkij Gőzfürdő c. darabja és Borisz Paszternak önéletrajzi műve, a Menlevél emelkedik ki az év művészeti terméséből.
– Andrej Platonov befejezi regényét, a Csevengurt (1926–29).
– Mihail Bahtyin Dosztojevszkij munkásságának problémái c. közöl alapvető tanulmányt. (A dolgozat még 1922-ben elkészült.)
