LITVÁNIA
LITVÁNIA
Terület. 65 200 km2. Fekvés: a Szovjetunió ÉNy-i részén, a Balti-tenger partján. Szomszédai. Lettország (É), Belorusszia (DK), Lengyelország (DNy), Orosz Föderáció Kalinyingrádi területe (Ny). Lakosság: 3 723 000. Népsűrűség: 57,1 fő/km2. Nemzetiségek. litván 80,1 %; orosz 8,6%; lengyel 7,7%; belorusz 1,5%; egyéb 2,1 %. A Szovjetunióban élő litvánok kb. 96,5%-a él Litvániában. Városi lakosság: 68%. Főváros: Vilnius (500 000). Városok: Kaunas, Klaipeda, Siauliai. Vallás: a döntő többség katolikus.
1988. máj. – Megalakul a peresztrojka támogatására létrehozandó mozgalom, a jövendő Sajudis 36 fős előkészítő csoportja.
1988. nyár – A litván katolikus egyház feje, a Szibériát is megjárt Vincentas Sladkevicius megkapja a pápától a bíborosi címet.
1988. szept. 1. – Litvániában a környezetvédők követelésére leállítanak egy atomerőmű-építkezést.
1988. okt. 22–23. – Ülésezik a Sajudis alapítókongresszusa. Az 1021 küldött megválasztja a mozgalom irányító testületét, a 220 fős szejmet és a szejm 35 fős tanácsát. Elfogadják a mozgalom szervezeti szabályzatát és programját, amely a célok között jelöli meg Litvánia szuverenitásának megteremtését is.
1988. nov. – Megalakul a Litván Demokrata Párt előkészítő bizottsága. Az alapító kongresszusra 1989. júl.-ban kerül sor.
1989. jan. 26. – A litván parlament hivatalos államnyelvvé nyilvánítja a litvánt.
1989. febr. 15. – A Sajudis irányító testülete, a szejm rendkívüli ülésszakot tart. A tanácskozás nyilatkozatot fogad el a szabad, demokratikus és semleges Litvánia létrehozásáról.
1989. máj. 13–14. – A balti népfrontmozgalmak vezetőinek tanácskozásán több dokumentumot is aláírnak további tevékenységük összehangolása érdekében. Ekkor határoznak a Molotov–Ribbentrop -paktum aláírásának 50. évfordulóján tartandó nagyszabású tiltakozó akció, az ún. „balti út" közös megszervezéséről.
1989. aug. 23. – A három balti köztársaság fővárosát összekötő élőlánc (mintegy 2 millió ember), az ún. „balti út” demonstráció emlékeztet az 1939. aug. 23-án aláírt német–szovjet megállapodásra, melynek titkos záradéka tette lehetővé, hogy a sztálini Szovjetunió bekebelezze a független balti államokat.
1989. szept. – A Sajudis kezdeményezésére tanácskozást tartanak a balti köztársaságok népfrontjainak képviselői a közvetlen gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről. A népfrontok vezetőiből megalakítják a Balti Tanácsot.
189. dec. 20. – Ülésezik a Litván Kommunista Párt XX. kongresszusa. A küldöttek többsége a párt önállósága mellett foglal állást. A kongresszus nyilatkozatot tesz közzé, amelyben deklarálja Moszkvától való függetlenségét s a párt újrafogalmazott státusát.
1989. dec. 25. – Az SZKP kb plénuma elítéli a litván kommunisták kiválási nyilatkozatát.
1990. jan. 8-13. – Pártdelegáció élén Mihail Gorbacsov Litvániába utazik, hogy rábírja a litván kommunistákat önállósodási nyilatkozatuk visszavonására. Eközben az önálló Litván Kommunista Párt mellett megszerveződik a Moszkvához hű csoport.
1990. márc. 10. – Összeül az újjáválasztott litván parlament. Elnökévé a független Litván Kommunista Párt továbbra is rendkívül népszerű első titkárával szemben Vytautas Landsbergist, a Sajudis elnökét választják meg. A parlament egyik első határozatában megváltoztatja a köztársaság címerét és hivatalos elnevezését. A köztársaság új neve Litván Köztársaság.
1990. márc. 11. – A litván parlament kinyilvánítja a litván állam függetlenségét s ezzel egyidejűleg megszünteti területén a szovjet alkotmány érvényességét. Moszkva alkotmányellenesnek tekinti a függetlenségi nyilatkozatot, sőt a tárgyalások elől is elzárkózik, amíg nem érvénytelenítik a litván parlament határozatát.
1990. márc. 21. – Gorbacsov elnöki rendeletet ad ki, amely Moszkva Litvánia feletti szuverenitását hivatott megerősíteni. A rendeletre hivatkozva szovjet katonák szállják meg több litvániai intézmény épületét. Az események hátterében Litvánia nyílt önállósodási törekvésének megfékezése és a Moszkvához hű, ám a köztársaságban minimális támogatást élvező kommunista párt megsegítése áll.
1990. ápr. 13. – Rizskov és Gorbacsov ultimátumban követeli Litvániától a márc. 11-én elfogadott függetlenségi nyilatkozat felfüggesztését.
1990. ápr. 18. – Kezdetét veszi Litvánia részleges gazdasági blokádja. A valutáért értékesíthető termékek (mindenekelőtt az olaj) szállításának felfüggesztésével igyekszik Moszkva kikényszeríteni a függetlenségi nyilatkozat visszavonását.
1990. ápr. 21–22. – Ülésezik a Sajudis II. kongresszusa. Törlik a szervezet hivatalos nevében mind ez idáig szereplő „peresztrojka” kifejezést. A szejm tanácsának elnöke, Landsbergis, akit időközben a litván parlament elnökévé választottak, a mozgalom szervezeti szabályzatának megfelelően lemond tisztéről.
1990. jún. 3. – Az Egyesült Államokban lévő Gorbacsov bejelenti, hogy a Szovjetuniónak területi követelése van Litvániával szemben: Klaipeda kikötőváros és vidéke.
1990. jún. 29. – A litván parlament a gazdasági blokád miatt arra kényszerül, hogy bejelentse a függetlenségi nyilatkozat 100 napos felfüggesztését, ha megkezdődnek a tárgyalások a Szovjetunióval. Válaszul Moszkva fokozatosan megszünteti a köztársaság elleni gazdasági szankciókat.
1990. júl. 31. – A „Respublika" című litván napilap közéleti személyiségek felhívását közli, amelyben a tekintélyelvűnek bélyegzett kormányzás miatt új választások kiírását sürgetik. Ez lassan elsimuló belpolitikai botrányhoz vezet.
1990. dec. 1. – Vilniusban a balti államok parlamentjeinek közös ülése a vészhelyzetben szükséges összehangolt cselekvés lehetőségét vitatja meg. Támogatásért fordulnak a világhoz, de megerősítik, hogy a Szovjetunióból való kiválást békés úton, tárgyalásokkal kívánják elérni.
1990. dec. 8–9. – Washingtonban nem hivatalos Bush–Landsbergis találkozó.
