1890
1890
Jan. 21. – II. Vilmos császár a koronatanácsban szociálpolitikai emlékiratot terjeszt elő, a többi között a munkavédelem megjavításáról.
Jan. 25. – A birodalmi gyűlés elutasítja Otto von Bismarck törvényjavaslatát a szocialista törvények meghatározatlan időre való meghosszabbításáról.
Febr. 4. – II. Vilmos császár nyilvánosságra hozza az ún. febr.-i rendeletet Bismarck kancellár ellenjegyzése nélkül. A rendelet állami munkavédelmi törvényt kíván bevezetni.
Febr. 20. – Az országgyűlési választásokon a kartellpártok megsemmisítő vereséget szenvednek. A szociáldemokraták először lesznek a legerősebb párt Németországban.
Márc. 2. – A szociáldemokraták választási győzelme után Otto von Bismarck birodalmi kancellár államcsíny tervét terjeszti II. Vilmos császár elé. A császár elutasítja azt.
Márc. 15-18. – II. Vilmos császár kezdeményezésére Berlinben megrendezik az első nemzetközi munkásvédelmi konferenciát.
Márc. 28. – Otto von Bismarck benyújtja lemondási kérelmét.
Márc. 20. – Otto von Bismarckot felmentik birodalmi kancellári és porosz miniszterelnöki tisztségéből, utódja Leo von Caprivi gróf lesz.
Márc. 27. – Leo von Caprivi birodalmi kancellár nem hosszabbítja meg az Oroszországgal kötött viszontbiztosítási szerződést.
Máj. 28. – Adolf Stoecker megalapítja az Evangélikus-Szociális Kongresszust.
Júl. 1. – A Helgoland-Zanzibar-szerződésben Nagy-Britannia átengedi a Helgoland-szigeteket Zanzibar fejében.
Az év folyamán – Emil von Behring Kitaszató Sibaszaburóval felfedezi a tetanusz-antitoxint. Otto Lilienthal mérnök végrehajtja első kísérleti repülését. – A szocialista törvények eltörlése után létrejövő Németország Szakszervezeteinek Központi Bizottsága lesz a szabad (szocialista orientált) szakszervezetek központi szerve (első elnöke: Carl Legien).
