Adótörvények
Adótörvények
Öt adótörvényt fogadott el 1991. év dec.-ben a képviselőház jórészt amiatt, mert a jogalkotási törvény szerint adót és adójellegű elvonást csak az Országgyűlés állapíthat meg. Olyan külföldi cégek, amelyeknek Magyarországon nincs ugyan bejegyzett vállalkozásuk, de pl. jogdíjból, építkezésből jövedelmük keletkezik, 1992-ig – egy kormányrendelet alapján – társulati adót fizettek. Ezek a vállalatok most a társasági adó „kalapba” kerültek. Hasonló okok miatt történt, hogy 1992-től a fogyasztási adóknak és a fogyasztói árkiegészítéseknek a mércékét nem kormányrendelet, hanem az 1992. évi állami költségvetési törvény melléklete határozza meg – azt követően, hogy az Országgyűlés a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről is törvényt alkotott. A gépkocsik esetében az eddigi pénzügyminiszteri rendelkezés helyett 1992-re általános gépjárműadót vezettek be. A vállalkozásokra és a magánszemélyekre érvényes földadót is azt követően rendelték el törvényben, hogy – alacsonyabb szintű jogi szabályozás miatt – az Alkotmánybíróság 1991-ben a nagyüzemi mezőgazdaság földadóját hatályon kívül helyezte. A korábbi évekkel ellentétben ezúttal nem módosították a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényt, hanem új kódexet készítettek, mert a jogszabály szemlélete egy lényeges ponton megváltozott; 1992-től általában a jövedelmet adóztatják. A jövedelem a bevételek és a költségek különbözete, megállapításához az állampolgároknak – kivéve a kizárólag bérből és fizetésből élőket – tételes nyilvántartást kell vezetniük bevételeik és költségeik alakulásáról.
A magánszemélyek jövedelemadójára és az alapvetően a vállalkozási nyereségadót felváltó társasági adóra vonatkozó módosítások lényege: csökken az adókedvezmények és mentességek köre, hogy bővüljön az adóalap. Ezáltal ugyan a társasági adó általános kulcsa 1992-re nem változott, mértéke továbbra is 40%, a magánszemélyek jövedelemadójának legmagasabb kulcsát azonban 50%-ról 40-re mérsékelték.
A kedvezmények szűkitése nem védi a már megszerzett jogokat. Az 1991. dec. 31-éig alakult belföldi tulajdonú magántársaságok pl. 1992-ben és 1993-ban is visszatarthatják adójuk felét, miközben mindez már nem jár az idén vagy jövőre alakuló cégeknek. Az elmaradott térségekben 1992 előtt alakult új cégeknek is jár az 5 évre kihirdetett kedvezmény. Mértéke a vállalkozás első évében 65%, a másodikban 50, a harmadikban 40, a negyedikben 20 és végül 10%. A mezőgazdasági vállalkozásoknak sem sérül az a joguk, hogy a még 1991-ben elkezdett beruházások után – az előző évi vállalkozási nyereségadó-törvény szerint – visszatartsák a beruházási költség 20%-át, vagy a hitelkamatok felét.
Az adózók csak a törvényekben felsorolt alapítványok javára történő befizetéseikkel csökkenthetik adóalapjukat. Az alapítványok adóalap-csökkentési jogosultságát az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) engedélyezi. A már működő alapítványoknak ez irányú kérelmüket febr. 15-ig kell benyújtaniuk az APEH-hez, amely az engedélyt márc. végéig adja ki. Ezért a törvény előírásai szerint 1992. márc. 15-éig minden alapítványi befizetés adóalap-csökkentő.
Végül említésre méltó módosítás az is, ha a vállalkozók – alkalmazottaikkal közösen – nyugdíjalapot hoznak létre, az erre fordított összeget (személyenként legfeljebb 500 ezer forintot, és az adott személy éves bérköltségének legfeljebb 25%-át) levonhatják az adóalapjukból. Igaz, e kedvezménnyel majd csak akkor élhetnek, ha elkészül a nyugdíjalapokról szóló törvény, amelyet a kormány 1992. harmadik negyedévére tervez.
