1910
1910
Február 27. – Budapesten Milan Hodža és Anton Štefánek szerkesztésében, cseh támogatással megjelenik a Slovenský denník (Szlovák Napló) (1910–1915) c. első szlovák ellenzéki politikai napilap, a csehszlovák egység eszméjének szócsöve.
Május 21. – Az SZNP választási jelölőbizottsága a magyar kormánnyal folytatott paktumtárgyalások szellemében mindössze 5 önálló jelöltet állít. A Szlovák Néppárt is mindössze 8 jelöltet indít.
Június 1–10. – Az országgyűlési képviselő-választásokon csupán 3 ellenzéki szlovák jelöltet választanak meg. 1912, F. Skyčák kiválása után már csak ketten, P. Blaho és F. Juriga képviselik az 1910-es népszámlálás szerint 1903357 főnyi szlovákságot egészen 1918-ig, a történeti Magyarország felbomlásáig.
Június 19. – J. Kašpar mérnök saját konstrukciójú gépen Pardubicében végrehajtja az első nyilvános csehországi repülést. Egy évvel később (1911. máj. 13.) Pardubicéből Prágába repül.
Az év folyamán – A cseh tartományokban a népszámlálás adatai szerint 10 059 277 személy él, ebből 5 803 628 cseh (az össznépesség 60%-a). Egész Ausztriában 5 955 397 személy vallja magát cseh nyelvűnek. A csehek aránya Csehországban 62,7%, Morvaországban 71,4%, Sziléziában 22%. A cseh tartományokban élő németek száma Csehországban 2 468 000 (36,8%), Morvaországban 719 000 (27,6%), Sziléziában 326 000 (43,9%); összesen 3 513 000 (34,9%). –A magyarországi népszámlálás szerint a mai Szlovákia területén 1 685 000 szlovák (57,7%), 885 000 magyar (30,3%), 199 000 német (6,8%), 97 000 rutén (3,4%) és 53 000 egyéb nemzetiségű (1,8%) személy él. – 119 901 fő vándorolt ki Magyarországról az Egyesült Államokba, köztük 32 406 szlovák. Becslések szerint 1880–1910 között a cseh tartományok kivándorlási vesztesége 720 000 (a természetes szaporulat 30%-a), a szlovák területeké pedig majd 600 000 fő (a természetes szaporulat közel 60%-a).
