1948
1948
Január 24–25. – Pozsonyban tartják a Demokrata Párt II. kongresszusát, ahol kísérletet tesznek a párton belüli ellentétek feloldására. Pártelnökké ismét Jozef Lettrichet választják.
Január 31. – Az Egyetemi Diákság Szövetségének közgyűlésén a tagság többsége a kommunistákkal szemben álló irányzatokat támogatja.
Február 13. – A kormány ülésén a nemzeti szocialista miniszterek tiltakoznak a nemzetbiztonsági testület parancsnokának önkényes eljárása ellen, aki a testület 8 tisztségviselőjét a CSKP embereivel akarta felváltani. A kormány dönt az intézkedés visszavonásáról, de a végrehajtást Václav Nosek belügyminiszter szabotálja.
Február 19. – Pozsonyban gyűlést tartanak a CSKP funkcionáriusai; a pártot mozgósítják a reakció elleni harcra, országszerte tömeggyűlések kezdődnek a földreformok, az államosítások támogatása s a „reakció elleni harc” jelszavával.
Február 20. – A kormány rendkívüli ülésén a Csehszlovák Nemzeti Szocialista Párt, a Csehszlovák Néppárt és a Demokrata Párt miniszterei benyújtják lemondásukat, tiltakozva a belügyminiszter törvénytelen eljárása ellen. Azt remélik, hogy lemondásuk az egész kormány lemondását vonja maga után, s Beneš elnök hivatalnokkormányt fog kinevezni, amely elvezeti az országot a választásokig. A CSKP elnöksége azonban közleményben hangsúlyozza, hogy a Gottwald-kormány nem mondott le, s a lakosságot a kormány és a Nemzeti Front támogatására szólítja fel.
Február 21. – Prágában az Ovárosi téren hatalmas tömeg hallgatja meg Gottwald beszédét, amelyben állást foglal a miniszterek lemondásának elfogadása és a Nemzeti Front pártjainak s testületeinek „megtisztítása” mellett. A kommunisták által mozgósított tömegek tüntetések és a Hradzsinba (Hradčany) menesztett küldöttségek révén gyakorolnak nyomást a Gottwald-féle megoldástól vonakodó Beneš elnökre. Az egész országban ún. akcióbizottságok alakulnak a „közélet megtisztítására”, s gyors ütemben folyik a fegyveres munkásőrségek megszervezése.
Február 22. – Az üzemi tanácsok prágai kongresszusa támogatásáról biztosítja a CSKP politikáját, és febr. 24-ére általános sztrájkot hirdet meg.
Február 23. – A belügyminisztérium jelentést tesz közzé a nemzeti szocialista párton belüli „államellenes összeesküvés” leleplezéséről.
Február 24. – A CSKP vezetősége visszautasítja Beneš elnök javaslatát a kormányválság kompromisszumos megoldására. A kommunista párt követeléseit egyórás országos sztrájk nyomatékosítja.
Február 25. – Beneš elnök elfogadja a polgári pártok minisztereinek lemondását, s Gottwalddal az élen kinevezi a „megújhodott” Nemzeti Front új kormányát. Ebben 10 tárca a kommunistáké, míg a többi párté összesen 9. Gottwald délután a Vencel téri tömeggyűlésen jelenti be a köztársasági elnök döntését. Megalakul a Nemzeti Front központi akcióbizottsága. Ez a „fordulat napja”: Csehszlovákiában gyakorlatilag megbukik a polgári demokrácia, a polgári pártok bomlásnak indulnak, vezetőik nagy része emigrál, a CSKP pedig soraiban is tisztogatásba kezd.
Február 26. – Jozef Lettrich lemond a Szlovák Nemzeti Tanács elnöki posztjáról; utóda a kommunista Karol Šmidke.
Február 27. – A Nemzeti Front központi akcióbizottsága a „reakciós elemektől való gondos megtisztításra” hívja fel a lakosságot.
Március 3. – A nemzeti szocialista párt Csehszlovák Szocialista Párttá alakul át.
Március 9. – A Szakszervezetek Központi Tanácsa irányelveket ad ki a gyárak és a vállalatok megtisztításához.
Március 10. – Jan Masaryk külügyminiszter máig tisztázatlan körülmények között kizuhan a külügyminisztérium egyik ablakán, és belehal sérüléseibe.
Március 18. – A szociáldemokrata párt elnökévé ismét a CSKP elkötelezettjét, Zdeněk Fierlingert választják.
Április 10. – A Rudé Právo közlése szerint a tisztogatás febr. vége óta 8305 személyt érintett.
Április 17. – A szociáldemokrata párt vezető testülete kinyilvánítja hajlandóságát a CSKP-val való egyesülésre; a CSKP és a CSSZDP vezetősége közös nyilatkozatban jelenti be a munkásosztály „marxista-leninista alapokon való egyesítésének szükségességét”.
Április 28. – Az alkotmányozó nemzetgyűlés törvényt fogad el az 50 alkalmazottnál többet foglalkoztató vállalatok államosításáról.
Május 9. – Az alkotmányozó nemzetgyűlés elfogadja az új alkotrnányt, amely kitűzi a „szocializmus építésének perspektivikus célját”; leszögezi, hogy az országban népi demokratikus rendszer uralkodik; törvényesíti „a dolgozó nép hatalmát”, s kimondja a cseh és a szlovák nemzet egyenjogúságát. A nemzeti kisebbségekről nem ejt szót.
Május 30. – Lezajlanak a választások az alkotmányozó nemzetgyűlésbe; az első „szocialista típusú” választáson a szavazók 89,2%-a voksol a Nemzeti Front jelöltlistáira.
Június 2. – Lemond a változásokkal azonosulni nem kívánó köztársasági elnök, dr. Edvard Beneš.
Június 4. – A 4 napja alakult nemzetgyűlés egyhangúlag Klement Gottwaldot választja elnökké.
Június 8. – A nemzetközi körülmények változása miatt a CSKP KB új irányelveket fogad el a magyar kisebbséggel kapcsolatban: a magyaroknak biztosítani kell a polgárjogokat, de nem szabad elismerni kisebbségi státusukat, ill. lehetővé tenni magyar politikai szervezet alakítását.
Június 25. – A csehszlovák és a magyar kommunisták képviselőinek pozsonyi tárgyalásán a felek megállapodnak, hogy a csehszlovákiai magyarok visszakapják állampolgárságukat, s ugyanolyan jogokban részesülnek, mint a csehek és a szlovákok.
Június 27. – Prágában lezajlik a kommunista és a szociáldemokrata párt egyesítő kongresszusa.
Augusztus 16. – A katolikus püspökök nyitrai konferenciáján memorandumot intéznek a kormányhoz; ebben a résztvevők fenntartásaikat fejezik ki az országban végbemenő fejlődéssel kapcsolatban.
Szeptember 3. – Sezimovo Ústíban meghal dr. Edvard Beneš volt köztársasági elnök; szept. 8-i temetésén a résztvevők kinyilvánítják szembenállásukat a rendszerrel.
Szeptember 27–29. – A CSKP és az eddig szervezetileg különálló Szlovák Kommunista Párt egyesítése – elnök: Klement Gottwald, főtitkár: Rudolf Slánský.
Október 1. – A CSKP soraiban is tisztogatások kezdődnek a pártba befurakodott „karrieristák és megbízhatatlan elemek eltávolítására”.
Október 12. – A kormány döntést hoz a magyar lakosok állampolgárságának visszaadásáról. Ezzel megszűnik a csehszlovákiai magyarok több mint 3 éven át tartó teljes jogfosztottsága.
Október 14. – Érvénybe lép a népi demokratikus köztársaság védelméről szóló törvény.
Október 25. – Megalakul az Egyházügyi Hivatal.
Október 27. – A nemzetgyűlés elfogadja az 1949–53-as időszakra vonatkozó ötéves tervet.
December 15. – Megjelenik az Új Szó c. hetilap (1949. máj.-tól napilap), 4 évi kényszerszünet után az első szlovákiai magyar sajtóorgánum.
