Az ipari szerkezetváltás által érintett térségek
Az ipari szerkezetváltás által érintett térségek
Az elmúlt években az iparban és ezen belül néhány kritikus iparágban (bányászat, kohászat, hadiipar, textil- és ruházati ipar, gépipar, egyes építőipari ágak) a foglalkoztatottak száma radikálisan csökkent, így az ipari szerkezetátalakulás által válságba jutott térségek és települések köre is jelentősen nőtt. A nagyarányú ipari visszaesés területi differenciálódását növelte egyrészt az, hogy egyes iparágak kedvezőbb adottságú és dinamikus térségekbe települtek, másrészt – és ez a fő ok – a válságba került ágazatok jelentős hányadban ingázó, más térségben lakó, esetenként külföldi munkaerőt foglalkoztattak. A válság és a munkanélküliség terhei ezért egymástól eltérő helyen jelentkeznek.
A jelen viszonyok szerint, figyelembe véve az EU gyakorlatát, az ipari szerkezetátalakítás térségei azok a statisztikai vonzáskörzetek, amelyekben az iparban foglalkoztatottak aránya 1990-ben meghaladta az országos átlag kétszeresét, továbbá az iparban foglalkoztatottak arányának csökkenése 1990-95 között és a munkanélküliek aránya 1996. December 20-án, az országos átlag fölött volt. Ezek a mutatók csak Borsod-Abaúj-Zemplén és Veszprém megye egy-egy térségét sorolják ebbe a kategóriába. Azok a térségek, amelyekben a fenti mutatók közül az iparban foglalkoztatottak aránya 1990-ben meghaladta az országos átlag másfélszeresét, de értékük a kétszeres átlagot nem érte el, szintén ebbe a kategóriába sorolhatók, amit az ábrán külön kategória jelez.
Fejlesztési prioritások az ipari szerkezetátalakítás által érintett térségekben:
– a gazdasági szerkezet átalakításának és a külső tőke bevonásának ösztönzése,
– az ipari szerkezetváltás és innováció elősegítése,
– a szerkezetváltást elősegítő képzési- és átképzési programok szervezése,
– az infrastruktúra hiányosságának pótlása, különösen tekintettel a környezet védelmét szolgáló beruházásokra.
