Sarkvidéki népesség
Sarkvidéki népesség
Az északi sarkvidék teljes lakossága jelenleg meghaladja a 3,5 milliót. Az őslakosság adja a teljes népesség 80 százalékát Grönlandon, 50 százalékát Kanada sarki területein, 15 százalékát Alaszkában, és a norvég sarkvidéken, kisebb százalékát a többi sarki államban. A javuló életszínvonal, a társadalmi-gazdasági fejlődés következtében a népesség emelkedik, a lakosság többsége általában fiatalokból áll. Oroszországban ugyanakkor az északi térségek a kilencvenes években népességük 20-30 százalékát is elveszítették, csökken a születési, nő a halálozási arány.
Az őslakosok hagyományosan vadásztak, a helyi állatállománnyal pásztorkodtak, de nem bontották meg a környezet egyensúlyát. Ma a helyi lakosok többsége az erőforrások kizsákmányoló felhasználásával igyekszik nagyobb jövedelemhez jutni, és különféle új, nem hagyományos tevékenységekbe kezdenek, mint az ipari feldolgozás vagy a turizmus. A hagyományos életvitel lassan eltűnik, az északi emberek kisebb-nagyobb mértékben átveszik a „déliek” szokásait, életvitelét. Változnak az étkezési szokások, a lakásviszonyok, az oktatás, az egészségügyi ellátás.
A helyi és a betelepült lakosság közötti különbségek általában kiegyelődnek az észak-európai országokban. Másutt, az Oroszországi Föderáció sarkvidéki területein a hagyományos gazdálkodás állami támogatása megszűnt vagy csökkent. Ezek a gazdasági változások azzal járnak, hogy a helyi lakosság életfeltételei megnehezednek, következésképpen leromlik a környezetük is. Általánosságban azonban elmondható, hogy az északi sarkvidéki népesség emberei megbecsülik hagyományos értékeiket, és azokat a helyi kormányzatok, illetve a regonális szervezetek is tiszteletben tartják. Ezek megőrzésére különféle programokat indítottak be, ilyen például az északi sarki környezetvédelmi stratégia.
