A Barczaság geografiai fekvése, külső alakzata, politikai és természetes határai.
A Barczaság geografiai fekvése, külső alakzata, politikai és természetes határai.
A Barczaság nem más, mint a háromszéki Szépmezőnek megszélesített folytatása; a Szépmező pedig az Olt és Feketeügy közti emelkedett térség, mely a két folyam valamivel mélyebb völgyülete által megtoldatva, 3–4 mfd szélességben terjed el az Erdővidéket Sepsiszéktől elválasztó Fekete-Erdőségtől a határszéli Kárpátok lábáig. Ezen a székely nép leghősiesebb fajától lakott gyönyörű térségnek kiegészitő részét, a Székelyföld e két tekintélyes folyamának ragyogóan szép bölcsőjét alkotja a Barczaság, illetőleg csak az egyik nagykoruságának díszcsarnokát képezi, mert az Olt éppen a Barczaság felső (északi) határpontján ömlik össze szép jegyesével a Feketeügygyel; az ő menyegzőjének szolgál díszteréül a Barczaság, hol a déli Kárpátok szülöttjei ragyogó kristálymezben sietnek a folyamkirály nászához, hogy őt felgazdagitó hullámadójukat megvigyék. A büszke folyam rátartólag megköveteli e hódolatot s mindenütt a Barczaság északi határánál huzódva, megvárja, hogy alattvalói odáig fáradjanak; itt őket kiséretébe fölvéve egy darabig nyugat irányban halad, azután Hidvégnél északra fordulva, áldásos látogatásával szerencsélteti Háromszék negyedik szövetségesét, az általa egyengetett és ékitett Miklósvárszéket, mely ismét a Barczaság szép terével ölelkezik össze. Szépek, elragadók az Olt e le- és felfolyásának völgyei, melyek a Barczával való egyesülésök által nemcsak a nagyság, hanem az eszményi-szépnek fogalmát is testesitik, mert e tér, mely Bereczktől Törcsvárig 12 folyó mfd hosszú, s Zágontól Vledényig 8 mfd széles, nemcsak legnagyobb, de egyszersmind legszebb tere is Erdélynek. Nem egyhangúságában unalmas puszta az, mocsárokkal, míveletlenül heverő gulyatapodta talajjal, az unalomig egymástól messze eső, rozzant, sártenger övezte tanyákkal; hanem gondosan ápolt kert, melynek minden hantja mívelet alatt van, hol 200 virágzó helység, s azoknak szorgalmas népe tűnik fel minden lépten, hol annyi ős rom beszél a mult emlékeiről, a letünt kor nagyságáról.
És minő keretbe van foglalva e szép tér. Minden oldalról a legphantastikusabb idomú havasok futják körül, melyeknek első lépcsőzetén az erdők zöld vonala fon lombkoszorút, mig hátuk mögött csupán a nagyszerű kopár sziklacsúcsok merednek fel oly roppant magasan, hogy az ég felhőivel látszanak csókolódzni, s a nap sugaraitól mint arany diadém ragyognak. Másutt e havasok lépcsőleges lonkákban tornyosulnak egymás fölé, mintha a teremtő lépcsőül alkotta volna, melyen át emberi gyarlóságunk az ő határtalan nagyságának fogalmát fokozatosan felérni tanulja; vagy mintha angyalainak alkotta volna lajtorjáúl a mennyből, ezen földi paradicsomnak kies virányaira.
De lelkesült szépészekből legyünk hideg geograficusok, s lássuk a Barczaságnak kiterjedési arányait; és pedig nem a képzelt politikai, hanem természetes határai közt.
A szorosan vett Barczaságnak térfogatja Törcsvártól Apáczáig 6 1/2 mértföld hosszú*, Nyiéntől Szunyogszegig 4 1/2 mfd széles; ha havas keretét is hozzáveszszük, akkor a törcsvári szorosban legszélről eső Vurfu Lukutujtól* Apácza felső hatászéléig 9 folyó mfd hosszu, és az Erdély délkeleti szögletében fekvő Csilyánostól Vledényig 11 mfd széles. A tulajdonképi Brassó vidékre eső rész* a felső-tömösi Prediáltól Apáczáig 6 mfd hosszú és az ó-sáncznál levő bretocsai vámtól Feketehalom nyugoti határszéléig 7 mfd széles.
E nagy hosszuságot az által nyeri, hogy a Veresmart, Magyaros és Apácza által elfoglalt keskeny terület szarvszerüleg beszögelik Miklósvárszékbe.
A déli határszél nagyon egyenetlen, ugy hogy az itt legszélső pontul felvett V.-Lukutuj 2 1/2 mfddel esik künnebb a felső-tömösi Prediálnál, hol az oláhországi határszél V alakban nyomul be az Erdélyhez tartozó havasok közé; ily bár csekélyebb beszögelések vannak: a törcsvári szorosban La Crucsánál, az ó-sánczi Predelucznál, a bretocsai vámnál és a Bodza folyó kifolyásánál. A határt e vonalon mindenütt a vizválasztók határozták meg, melyek a hegy- és havas-lánczolatok alakzata szerint, most bennebb, majd künnebb esvén, e miatt a határvonal is nagy szabálytalanságoknak van alávetve.
Nem számitva oda a nem rég tőle elszakadt törcsvári járást.
Az egész Barczaság kiterjedése mintegy 411/4 mfd, melyből a legszorosabb értelemben vett Brassó-vidékre, vagyis Brassó, a négy mezőváros és 9 szász községre esik 161/4 mfd
A tiz magyar falu területére 9 1/2 mfd
Törcsvári járásra 93/4 mfd
F.-Fehérvármegye hidvégi járása és a Bodzára 6 mfd.
A Barczaság illetőleg Brassó vidék politikai határa északról Sepsiszék, Felső-Fehérvármegye, hidvégi járáshoz tartozó azon foltja, mely régen Terra Szék nevet viselt, s melyen Erősd, Árapatak, Előpatak, Hidvég és Liget fekszik, odább Miklósvárszék alsó szöglete és ismét F.-Fehérmegye pálosi járásához tartozó Ürmös. Azonban északról a tulajdonképi határvonalt kezdetben a Prázsmárnál eredő Feketeviz régibb medre egy darabig, azután maga a Feketeviz egészen azon pontig, hol az aldobolyi hidnál az Oltba ömlik, innen kezdve pedig mindenütt az Olt határolja, mert ezen folyam annyira látszik ragaszkodni szülőföldjéhez a Székelyföldhöz, hogy mihelyt Al-Dobolynál a Barczának idegen faj által lakott terére ér – mintha roszalását akarná kifejezni a felett, hogy azon tér lakói a német lovagoktól fogva minduntalan el akarták hazánk e szép szögletét idegeniteni – azonnal nyugatnak fordul s Brassó vidékének mindenütt határán foly el a Barczaság északi oldalán elhúzódó Erősd-árapataki hegyek alján, s a hogy a Barczaság Földvárnál Erdő-vidék felé beszögeleni kezd, a Székelyföld iránt oly féltékeny, azt zajgó hullámaival szeretetteljesen körülölelő folyam is azonnal északnak fordul s nem engedi meg, hogy Brassó vidék átnyomuljon az ő jobb partjára, hol ismét az ő kedves székelyei laknak. Olyan az Oltnak e székely határokat fedező folyása, mintha érzéketlen voltával is szemrehányást akarna tenni a balpartján lakó szászoknak gyakori hűtlenségükért, s meg akarná tanitani az e hazához való ragaszkodásra.
Nyugatról Brassó vidékét határolják a krizbai havasok és a Királykő északi kifutványai vagyis a Kotla, továbbá Kőhalomszék egyik szöglete és Fogaras vidék.
Délről Brassó vidék határa egybe esik a haza határvonalával, vagyis azon roppant havasgerinczekkel, melyek Erdély és Oláhország közt határt vetnek. Keletről Brassó vidék ismét Felső-Fehérvármegye azon ideszoritott foltjával érintkezik, melyen Bodola, Nyién és Markos feküsznek, s mely a Bodza vidékének legjelentékenyebb részét is magában foglalja. Alább az ó-sáncznl vékony keskenyen Brassó-vidéke kirug egészen az oláhországi hatászélig.
Prázsmár és Brassónak van a Bodza vidékén is birtoka, mely Sepsi- és Orbaiszék területével érintkezik; de ez teljesen elszigetelt foltocska levén, szorosan véve nem vehető Brassó vidéknek, hanem Prázsmár és Brassó Fehérmegyében levő magán birtokának.
