Höltövény.
Höltövény.
Krizba leirásánál emlitők azon hagyományt, a mely szerint a höltövényi királyi vár őrizetét képező székely katonai telep kezdetben a mostani Höltövény helyén feküdt, de e telephelyüket a vártól való távolság miatt elhagyván, a mostani Krizbát alapiták, mikor felhagyott ős telephelyükre szászok telepedtek, s az ős név megtartásával falut épitettek oda, mely Lajos király 1377-ki Brassó vidékét kikerekitő okmányában Villa Heltiuen néven, azutáni régi okmányokban Heltven és Heldvinum néven szerepel*, tehát mindig régi magyar nevén. Ugy látszik azonban, hogy ős magyar neve mellett német nevet is kapott, mert Laczk Jakab erdélyi vajda 1406-ik évben némely brassai polgárnak adományozván Ujfalut és Komlóst, azok tájfektezésénél azt mondja, hogy azok Heltwenvára és Hyltvesthdorf mezőváros (oppidum) közt feküsznek*.
Timon Oltevának nevezi, de teljesen indokolatlanul, fel nem mutatvan semmi okmányt, a melyben az ezen állitólagos néven fordulna elő.
Lásd ezen Zsigmond király által is helybenhagyott collationalist Albrich Pall. Coron. No. 16. p. 33, részletesebben fennebb Ujfalu leirásánál.
Hylchversdorf néven találjuk Mátyás királynak egy 1462-ben kiadott megerősitő okmányában*, még pedig városi minőségben fölemlitve. Ezen okmányok határozottan mutatják, hogy Höltövény német neve a 14-ik és 15-ik században Hyltversdorf volt, e szerint a mostan használt Helsdorf – melyet Heldendorfból akarnak leszármaztatni – ujabb keletű, s aligha nincsen közel rokonságban azon állitólagos hős domborművű szobrával, a melynek nyomán a szász irók e falut mindenképpen egybe akarták kötni Höltövény várával, s a mint ama várnak a senki által itt nem ismert, soha sem használt Heldenburg nevet octroyálták, ugy a falura is ráadták a Heldendorf nevet. Lesz alkalmunk alább ama hős állitólagos szobra körüli mysticismus tévedéseit kimutatni, a mi ezen vár és falu ujjá keresztelésének esetét is a maga értékére fogja leszállitani.
Lásd ez okmányt részletesen fennebb Ujfalu leirásánál.
Ezek előrebocsátása után belépünk Höltövénybe*, mely ha a 15-ik század elejéni városi minőségéből lesülyedt is, de azért egy igen szép, rendszeres útczákkal, s sinórmértékre huzott kőházakkal biró falu; mely ha mást nem is, de temploma körében némely figyelemre méltó régiséget tud felmutatni. Régi egyháza az 1802. oct. 26-ki földingáskor összeomolván* ujra épittetett, de némely igen érdekes töredéket beépitettek, s mi több, megmaradt teljes épségében a hármas párkányzattal tagozott régi torony, melyre arab számjegyekkel 1336. évszám van felirva. Ezen felirat mindenesetre hamisitás, mert abban a korban az arab számjegyek ismeretlenek voltak; de azért készségesen elhiszem ezen toronynak a 14-ik században épültét, mert azt e toronynak épitészete hűn értelmezhető kőbetüivel bizonyitja, a mennyiben alsó osztályának homlokzatánál egy figyelmet érdemlő román kori kapuzatot találunk, mely ugyancsak a 14-ik századot jelöli keletkezése idejéül. Ezen kapuzat tágméretű bélletét széles és igen mély horonyok által elkülönitett henger és két körte tagozza, melyeket a hasonlóan tagozott félkör záródástól kapiteleket helyettesitő igen díszes gyürüzet választ el. Az egész kapuzatot vastag mészkéreg boritja; de ez alól is kiri ezen gyürüzet vagy váltábla igen szép domborművű ékitményezése. Ez az egyik oldalon állatok és szörnyek, ugynevezett bestiariák igen fantasticus csoportozatját mutatja, azok között előjön egy kétfejű cerberusszerű szörny, és egy le, másik felforditott emberi alak is. A túloldalon igen dús alakitásu növénydísz, mely fölött (mindkét oldalon) négy összetett gyürüből alakult váltábla nyugszik. A kapunyilat maga egyenesen záródik, de szögleteiben növénydíszszel ékitett körszeletek ékeskednek. Az ivmezőt (tympanum) kétségtelenül igen szép dombormű ékitette, a letördeltnek azonban ma csak homályos nyomai mutatkoznak. De a hatalmas torony nemcsak ezen díszes kapuzatával, hanem tartalmával is méltán magára vonja a figyelmet, mert ott érdekes régi harangokat találunk. Ilyen 20 mázsás legnagyobb harangja, melyen ezen körirat jön elő:
Az oláhok, kik közül számosan laknak e faluban, azt Heltyinnek nevezik, mi a régi latin név elferditéséből származott.
Lásd Marienburg kl. Gesch. 152. l.
(O Rex. glorie. O Jhesu Criste miserere nostri, rex izrhael veni cum pace A° Dni M° CCCC°XXXIIII°).
Második harangja is régi, melyen ferde latin betükkel ezen köriratot találjuk:
Pastore Petro Schirmeró, Francz Mirten Han in ganz Gemein Greger Steiler 1577.
A harmadik harangon minuskel betükkel ezen körirat:
Anno dmo 1527. Oldalán kis fémerbe agnus dei. Sőt még az óracsengetyű is régi, e körirattal:
Me audite, Deum timete 1674.
Már most tekintsünk be a templomba, felkeresendők ott a régi templomból felmaradt műtárgyakat. Csik-Menaságon van egy igen szép szárnyoltár, melyet e munka II-ik kötetében ismertettem, s melyről, mint ott előadtam, az a Losteiner által is följegyzett hagyomány, hogy az Höltövény templomából a reformatiókor kidobatott; egy menásági szekeres arra menvén, az oltáron levő szüz Mária szobor felkiáltott: „vigy engem falud templomába”, mit ez meg is tett. Nem akarom én ezen hitrege mysticismusát bonczolni, de ha amaz oltár valóban Höltövényből került oda, akkor Höltövény igen gazdag lehetett ily régi szárnyoltárokban, mert templomában még ma is van egy igen szép, a menaságinál jóval nagyobb szárnyoltára, mely 5 öl széles, s vagy 8 öl magas lehet. Müvészi ecset alól kikerült külső képei ezek: Krisztus a gecemani kertben, Judás csókja, töviskorona föltevése, Ecce Homo, vesszőzés, kereszt vitele, és a keresztre feszités. A belső négy kép: szegény Lázár, Péter megfeszitése, János lefejezése, és egy más keresztre feszitett vértanu; a középür igen szép domborműve a feltámadást mutatja. E mellett gyönyörű metszvényekkel ékitett, s díszfedélkékkel ellátott öt szoborürben Ábrahám, Mózes, Áron, Péter és Pál művészi véső alól kikerült szobrait találjuk. Az egész igen bevégzett mű, mely a 16-ik század elején készülhetett, mert a lekopott festék alól egy helyt kitünő 1585. évszám nem az oltár készitését, hanem annak kiújitását jelölheti, a mennyiben ez oltár határozottan a katholikus korból származik. Régen még gazdagabb volt ez oltár, mert Marienburg Krisztus és a négy evangelista ezüst szobrát is emliti, melyeket 1586-ban a török táborban levő oláhok raboltak el; ugyan ő egy 1482. évszámmal ellátott díszes szentélyszékről is emlitést tesz, mely az 1802. földingást követett templomujitáskor semmisült meg*.
Lásd Unterh. Bl. für Geist stb. 1837-ki évf. 153–154. l.
Az egyház déloldali mellékajtaja fölé van befalazva egy szobortöredék; ez lenne az a hires hős, a melyről a szász tudósok e falu Heldsdorf és Höltövényvára Heldenburg nevét származtatják. Azonban ahoz, hogy ezen töredékből a mesés hős alakját kierőszakolják, valóban nagyon élénk képzelődés szükségeltetett, mert az nem más, mint egy trónon ülő uralkodó, a kinek fején korona van, egyik kezében nem buzogánynyal (mint állitják), hanem jogarral, a másikban keresztes arany almával; az alak alatt babérkoszorú van, s aligha csalódom, ha azt Mátyás király szobrának tartom, mely a régi templom valamelyik fülkéjébe volt elhelyezve; de hogy az nem a követelt hőst, hanem valamelyik magyar királyt állitja elő, azt, a ki a régészet első elemeivel jártas, azonnal fel fogja ismerni, s igy az ezen töredékhez kötött nagy horderejű föltevések önmagukban elenyésznek.
Az egyházat 6 négyeg toronynyal ellátott, kettős falu templomvár környezi, melynek sánczaiba az Ujárok vize bevihető lévén, a maga idejében igen erős védhely lehetett. 1599-ben ellent is állott Mihály vajda hadseregének, mely a falu feldulása után hatszor tett sikertelenül rohamot e templomvárra, mikor a megérkezett vajda elrendelte onnan. 1708-ban is volt itt csata, mert a kellő elővigyázattal nem levő Pekri ezredét a brassai parancsnok Wallenstein éj idején meglepvén, abból többeket el- és foglyul ejtett.
A Feketehalom felé vezető útcza kezdeténél, nem messze a templomtól egy igen érdekes régi lakház van, melynek kőfoglalványu csucsíves ajtaja és kőválasztékos kettős lóherívvel tagozott régi ablaka a 15-k században való épültére mutat.
Ezzel előadtuk mind azt, a mit érdekest és fölemlitésre méltót Höltövény felmutat, s most búcsút véve e falutól, a közelében elfutó Homoródot követjük, a mely elvezet a Barczaság északi szélén Höltövénytől egy óra távolra fekvő Földvárhoz.
