GYARAK. (GARA. GARAD. GARACH. GARAK. GARMAT.)
GYARAK.
(GARA. GARAD. GARACH. GARAK. GARMAT.)
(GARA. GARAD. GARACH. GARAK. GARMAT.)
A homorogi főesperesség Gyarakján kivül még két ily nevü község állt egyházmegyénkben, az utóbbi kettő a köleséri főesperesi kerülethez tartozott. Mindkettő nemesi birtok, amaz Erdő, ez Hosszu előnévvel; amaz Bihar, de ez már a régi Zarándmegye kiegészítő része volt.
A pápai tizedjegyzék a köleséri főesperesség területén két Gyarakot emlit; egyik jelentékenyebb község: lelkésze, János 1332–1333-ban tizenhárom garast fizetett évenként, Gábor pedig a következő négy évben tizenkettőt. Ellenben a másik Gyarak évi tizede csak négy-öt garas, s lelkészei 1332-ben Márton, 1333-ban Miklós, 1336-ban János. De hogy ezek, vagy amazok melyik Gyaraknak voltak lelkészei? meg nem határozható, minthogy a tizedjegyzékek a községeket előnevek nélkül említik.
Erdő-Gyarak egyháza Szent-Miklós hitvalló tiszteletére állt, s 1347-ben Miklós volt lelkésze, kinek ugyanakkor a község határán földbirtoka is emlittetik.*
Bölöni S. levéltára.
