12. CSÍKSZENTIMRE
12. CSÍKSZENTIMRE
Az 1567. évi regestrumban szerepel először 30 kapuval Zent Emreh néven. Ugyanekkor külön faluként jegyzik 26 kapuval Bedecs tízesét a mai Szentimrének. (SZOKL. II. 221.) 1583-ban Szentimreh, 1602-ben Szent Imre formában fordul elő. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)
A falu Szent Imre tiszteletére szentelt templomától kapta nevét és ez bizonyossá teszi, hogy első temploma egykorú volt a többi szomszédos – szentekről elnevezett – templomokkal, vagyis a XIII–XIV. században már román stílusú templom állott itt.
A mai templom a XV. századi, de nagyon kivetkőztetve gótikus kori formáiból. Ugyanis 1767-ben újjáépítik. A hajót teljesen új formába öltöztetik. A régi templomból megmarad a torony és a szentély, de azok is átalakítva. Az egykori hálóboltozatnak és gótikus záróköveinek csak nyomai állapíthatók meg. (Endes: Csík, Gyergyó, Kászon. 73, 347.; Schematismus. 1882. 63.) Falfestmény-maradványok is előkerültek.
1591-ből Antal plébános neve ismeretes. (Beke: Az erd. papnevelde. 114.)
A XV. századi templomnak értékes maradványa egy szárnyasoltár. E század elején Kovács Balázs plébános a templom padlásán fedezte fel, míg 1929-ben Léstyán József a toronyban talált még két töredéket. Két hatalmas méretű szárnyon a karácsonyi és húsvéti ünnepkör képei láthatók. Egy nagyobb, XV. század végi szárnyasoltár részei voltak.
Két nagyobb méretű táblakép egy másik szárnyasoltár része lehetett, mert méretei nem találnak a fenti szárnyakhoz. Régebbiek és kivitelben is mások. Az egyik a töviskoronázást, a másik a golgotai jelenetet örökíti meg. (Az Oltár. II. 59.; Balogh J.: Az erd. renaissance. 125, 157.; Erd. Tudósító. 1943.; V. Drăguţ: Arta gotică. 254.)
Katolikus plébániatemplom
