12. HAVAD
12. HAVAD
1334-ben a pápai tizedjegyzék Hodod néven említi. Azonosítása azonban nem egyöntetű. Beke: (Az erd. egyházmegye. 165.) és ennek alapján az 1913. évi Schematismus Havaddal azonosítja. Ezzel szemben C. Suciu (Dicţionar istoric.) és a Documente (XIV. C., III. 176.) egy máramarosi faluval. A falu régi pecsétjén és régi iratokban Hovad néven is szerepel. (Orbán: Székelyföld. IV. 31.) Mivel az 1567. évi regestrumban népes faluként 10 kapuval jegyzik, a Beke azonosítása tűnik valószínűbbnek. Eszerint 1334-ben János papja 10 garast fizet, 1335-ben szintén l0 garast. (Beke: i.h.)
Mai temploma múlt századi. Benkő szerint temploma „csupán a reformátusoknak van, kőből csinos toronnyal...” (Benkő K.: Marosszék. 150.)
Lakói a reformáció előtt mind katolikusok, utána reformátusok. A reformáció után elveszíti önálló egyházközségi rangját, Nyárádszentsimon filiája és csak 1896-tól lesz újra anyaegyház.
Híveiről a régi nevek vallanak. A XVII. századból: Demién utca, Felső Demien, Lapos, Puszta malom csorgója, Puszta malom kútja, Somos réz, Szénégető, Telekfalva, Tekenős, Vászon völgye (SZOKL. VII. 406.), Csereoldal, Tatárpince, Daraberdő (Orbán: i.h.), Szőlőbükk, Csürkéshegyese. (Benkő K.: i.m. 149.)
Református templom
