36. MEZŐSZABAD
36. MEZŐSZABAD
1495-ben Szabad néven szerepel a forrásokban (Barabás: SZOKL. VIII. 163.). Az 1567. évi regestrum Zabadh néven 8 kapuval jegyzi. (Orbán: Székelyföld. IV.194., 1. jegyz.) 1582-ben egy székely lófőbirtok adományozásáról szóló oklevélben Zabadnak írják. (Orbán: i.m. IV. 194.) 1603-ban Szabad (V. Suciu: Dicţionar istoric.) formában fordul elő.
Középkori templomáról az élő hagyomány azt tartja, hogy 1661-ben Ali basa hadjárata idején a falu lakossága a szentegyházba menekül, ahol odavész a templommal együtt.
Ez a lakosság a XVI. századi és XVII. század eleji oklevelek tanúsága szerint székely
volt, vagyis a reformációig katolikus, azután pedig református. (Benkő K.: Marosszék. 351.)
A hagyományt a középkori templomról az 1452-ből származó nagy harang is megerősíti, amelyet a vész elől elrejtenek és később egy Bun nevű kútban megtalálnak. Felirata katolikus korra utal: „O rex glorie veni cum pace Anno MCCCC LII”. Katolikus eredetét bizonyítja a harangot díszítő dombormű is, amely Szent Péter és Pál apostolt ábrázolja, felettük dicsfény övezte Krisztusfővel. Keleti szertartásúaknál a szentek szoborszerű ábrázolása mindig tiltott volt.
A pusztulás után a birtokos Marosvásárhely és néhány más birtokos új telepeseket hoz, akik már görögkeletiek, vagy görög katolikusok. Így a megtalált harang az ő templomukba kerül. (Benkő K.: i.m. 350.; Orbán: i.m. IV. 194.)
