53. SZABÉD
53. SZABÉD
1451-ben jelentkezik először a forrásokban villa Zabedy néven. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) Az 1567. évi regestrumban Zabaedh néven 8 kapuval jegyzik. (Orbán: Székelyföld IV. 197.)
Középkori templomáról oklevelek nem beszélnek, beszél azonban középkori harangja 1448-ból: „O rex glorie veni cum pace Anno Domini MCCCCLVIII” felirattal.
A harangon látható dombormű kezét áldásra emelő püspököt és a megfeszített Krisztust ábrázolja, ami kétségtelenül katolikus jellegét is igazolja. (Orbán: i.m. IV. 198.) Benkő Károly az unitáriusok egyházközségének jegyzőkönyvében tévesen beírt évszám után 1407-et idéz. (Marosszék. 352.)
Ebbe a templomba kerül a bezédiek harangja is, amelyet megszűnése előtt, 1622-ben még a bezédiek javíttattak, felirata szerint: „A.D. 1622. Hanc campanam renovare curaverunt Bozadienses... “ (Benkő K.: i.m. 337.)
Az unitárius egyházak jegyzőkönyvének bejegyzéséből az tűnik ki, hogy 1684-ben külön haranglábja volt a templomnak: „az ecclesia avval menti magát, hogy a templom padlását és a haranglábnak fedelét meg nem építették, hogy táborozás volt”. (Balogh J.: Magyar fatornyok. 172.)
Középkori tiszta katolikus lakossága átéli a reformációs évtizedek változásait és végül is unitárius marad, a templommal együtt, valószínűleg már János Zsigmond alatt.
Az idézett jegyzőkönyv szerint 1684-ben is unitárius, és a XVII. századi református térhódítás után is. 1655-ből ismeretes unitárius lelkészének neve is: Szentkirályi Máté. (Orbán: i.m. IV. 197.)
Ma is unitárius anyaegyház.
Szabéden kevés református is marad, akiknek a XVII. század végén kis fatemplomuk van. (Juhász: Ref. egyházmegyék. 45.; Benkő K.: i.m. 352.)
A helynevek egykori lakóiról vallanak: Hideg ágy, Földvár, Agyagos oldal, Nagy hegy, Kerülő, Keskeny patak, Kis tó, Korhány. (Benkő K.: i.m. 351.)
Unitárius templom
