97. MÁRKOD
97. MÁRKOD
1567-ben 13 kapuval jegyzik a regestrumban. (Orbán: Székelyföld IV. 74.) 1570-ben Márkodfalva néven szerepel. (SZOKL. III. 331.)
Beke feltételezése, mely szerint azonos lenne a pápai tizedjegyzékben 1332–1334-ben szereplő Marci villával bizonytalan, mert középkori templomnak semmi nyoma, emléke nincs.
Van viszont adat egy későbbi kápolnáról, amelyet a XVIII. században költöztetnek a falutól nyugatra eső kerekdomb egyikéről a faluba. (Orbán: i.h.) A marosi református egyházmegye matriculája is csak egy ilyen kápolnáról tud s azt a XVIII. századra teszi. (Kelemen: Művészett. I. 180.)
Mai temploma 1824–1826-ban épül. (Kovács: Magyar ref. templomok. II. 645.)
A középkorban tiszta katolikus lakói Berekeresztúr templomához tartoznak. A reformáció után mind reformátusok lesznek, továbbra is filiális függésben. 1729-ben önálló egyházközség. (Orbán: i.h.)
A helynevek vallomása a faluról: Álkendő, Hegymegi, Hosszúmál pataka, Kápolnafő, Kendőpataka, Soghorotványa, Sziloskút (SZOKL. VI. 408.), Zakszőlő (Orbán: i.h.), Zabszőlő, Temetőtető, Pálbükke, Pál, Kacsoé, Kicsi, Ozdorú, Nagypatak. (Benkő K.: Marosszék. 184.)
Református templom
