27. KÉKESÚJFALU
27. KÉKESÚJFALU
1305-ben Újfalu néven jelentkezik az oklevelekben. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 92.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1437-ben Wyfalu, 1750-ben Szászújfalu (C. Suciu: i.m.) formában fordul elő.
Reformáció előtti temploma volt. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. VII. 46.) Kis gótikus csarnoktemplom.
Egyik harangja Szent György képével 1531-ból való. (Kádár: i.h.) A másik 1653-ból, „Szász Bödön” felirattal. Fa harangtoronyban függnek.
A középkorban tiszta katolikus lakossága volt. (Kádár: i.h.)
A középkori katolikus hívek a reformáció idején lutheránusok lesznek, a templommal együtt. A XVIII. században Neudorff néven egy lutheránus anyaegyház szerepel. Ugyanakkor Kékesújfaluban református filia van, mely Szászcegőhöz tartozik. (Benkő J.: Transsilvania. II. 193, 208.)
1738-ban még református anyaegyháza volt. (Kádár: i.h.) 1846–1847-ben több szász család elköltözik a faluból, 1930-ban a maradék is Szászlekencére. A lutheránus egyház 1938-ban szűnik meg.
