20. BONYHA
20. BONYHA
1291-ben Bahna néven jelentkezik az oklevelekben. (Györffy: Az Árpád-kori. III. 549; C. Suciu: Dicţionar istoric.) Nevét a krónikákban 1002-ben szereplő Gyula fiával, Bucnával vagy Buhnával hozzák kapcsolatba. (Györffy: i.h.) 1291-ben Bahna, 1319-ben Bohna, 1332-ben Bahnia, 1405-ben Bonyha, 1587-ben ismét Bonyha formában fordul elő. (Györffy: i.h.; C. Suciu: i.m.)
1332-ben plébániatemploma van, papja, István ebben az évben a pápai tizedjegyzék szerint 80 dénárt fizet, majd 40 dénárt, 1333-ban 40 dénárt, 1334-ben Henrik pap 1 sektint ezüstben. (Györffy: i.h., más összegekkel; Beke: Az erd. egyházmegye. 143.; Documente. XIV.C., III. 131, 144, 162.)
1465-ben Márton a plébános (Urkundenbuch VI. 220)
1490-ben parochiális egyháza szerepel az oklevelekben. (Beke: i.m. 143., jegyz.; Kolozsmonostori Káptalani Levéltár. 267, 268.) Ez az oklevél arról is tudósít, hogy Szent Mihály tiszteletére szentelt plébániatemploma van (Beke: i.h.; Kolozsmonostori Káptalani Levéltár. 269.), mely csávási javakat kap.
1525-ben Barlabási Lénárd vajda 5 forintot hagy a bonyhai Szent Mihály-templomnak. (Beke: i.h.; Teleki Codex. II. 452.)
A ma is álló templom építését a Bethlen és Apafi családok őseinek tulajdonítják a tatárjárás utáni évtizedekből. (Kovács: Magyar ref. templomok. 159.) Tornya újabb (XVIII. sz.).
A XV. századi átalakítások és a későbbi újítások után is szentélye megőrizte gótikus gyámköveit és középkori szentségfülkéjét. Csarnoktemplom, kazettás mennyezettel. Falfestmények is maradtak meg. (Krisztus előtt 3 térdeplő alak.) Két középkori harangja is van, a kisebb 4 címerrel.
A középkori tiszta katolikus lakosság a reformáció során lutheránus lesz, majd református, a templommal együtt, mivel 1600-tól magyarok népesítik be újra.
A XVIII. században református anyaegyház, és a század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 188.; Helységnévtár. 1913.)
A legújabb korban a katolikusok kis kápolnát kapnak.
Református templom
