11. FELEK
11. FELEK
1364-ben Affrica néven jelentkezik a forrásokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1413-ban Ebrek, 1413-ban Ebreg, 1495-ben Frick, 1582-ben Freck (uo.) formában szerepel.
1384-ben plébániatemploma van, ebben az évben plébánosa Miklós. (Beke: Az erd. egyházmegye. 14., jegyz.; Urkundenbuch. I. 594.) 1510-ben Silei János a plébános. (Tabular Albense. II. 397, 402.)
A templomról a művészettörténészek azt állapították meg, hogy a román kor alkotása, a XIII. század elején épült, a tatárjárás előtt, vagy közvetlenül a tatárjárás után. (V. Drăguţ: Dicţionar enciclopedic; V. Drăguţ: Arta gotică.; Kemény–Gyimesy: Ev. templomok. 106.)
1200 körül a szász telepesek már várat építenek, s bizonyos, hogy ekkor kezdik templomuk építését is.
Háromhajós tornyos román bazilika. A torony a főhajó nyugati homlokzatánál áll.
A szentély félköríves és a hajóhoz szentélynégyszög közbeiktatásával csatlakozik.
Az oldalhajókat később, a XVI. században lebontják és az árkádsorokat befalazzák. A szentélyből is csak a szentélynégyszög marad meg. Szt. Katalin a védőszentje.
A vastag falú torony nyugati falához épített előcsarnok mélyén, a díszes román kori félköríves kapu ívében és oszlopfőin figurális szoboralakok bűnök és erények viaskodását szemléltetik. (Gerevich: Román kori műeml. I. 101, 184–186.; V. Drăguţ: Dicţionar enciclopedic.; Kemény–Gyimesy: i.m. 107.; Göllner: Geschichte der D. in R. 178.) Az oszlopfőket kőfaragványok díszítik.
A XV. századi erődítéseiből, a várfalakból semmi sem maradt meg. (Kemény–Gyimesy: i.h.) Az erődítésekről 1507-ből van adat. (Nussbächer: Aus Urkunden. 95.)
Középkori katolikus lakói a reformáció idején lutheránusok lesznek, a templommal együtt.
A XVIII. században lutheránus anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 207.), és e század elején is az. (Helységnévtár. 1913.; Binder: Közös múltunk, 591.)
Lutheránus templom
