17. CSICSÓMIHÁLYFALVA
17. CSICSÓMIHÁLYFALVA
1405-ben Mihályfalva néven jelentkezik a forrásokban: (C. Suciu: Dicţionar istoric.; Kádár: Szolnok-Doboka vm. II. 425.) 1495-ben és 1570-ben Mihályfalva (C. Suciu: i.m.) a neve.
Kőtemplomáról írja Kádár (i.m. II. 43031), hogy a reformáció előtti időből való. Ezt erősíti meg, hogy 1622-ben pap és mester fizetését jegyzik fel, tehát ekkor anyaegyház és 1643-ban is. 1745-ben is feljegyzik, hogy kőtemploma van cinteremmel.
1831-ben romladozásnak indul. Kisharangja kétágú fán függ.
Ez a régi templom átalakítva és kijavítva ma is áll. Középkori katolikus hívei a reformáció idején reformátusok lesznek. A XVII. században (az 1661-es és 1704–1707 közötti pusztítások nyomán) lakói megfogyatkoznak, de a XVIII. században újra református anyaegyház. (Benkő J.: Transsilvania. II. 186.), később Baca filiája.
Az 1622-ből való helynevek régi lakóiról tanúskodnak: Felek, Monostorszeg felől, Baca felől, Rettegi kő mellett, Szederjes, Kender nyulak, lábja, Mihályfalvi patakmart, Lukert, Büdöskút háta, Sublincs, Holtpatak, Kismalom, Rakottyaszer, Tóthídja, Malompadja, Rakottyás megett, Szederjes pataka, Kis rét, Solya pataka, Kemény pataka, Nyomás, Kerek-mező stb. (Kádár: i.m. II. 433.)
Református templom
