28. KENTELKE
28. KENTELKE
1242-ben jelentkezik először oklevélben Kendtelek néven. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 75.) 1279-ben Kendteluk, 1293-ban Kenteluk, 1332-ben Konteluk, 1355-ben Kendtelek, 1458-ban Kenthelke (Györffy: i.h.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) formában fordul elő.
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, János a pápai tizedjegyzék szerint 1 garast és 8 pensa dénárt fizet. (Beke: Az erd. egyházmegye. 191.; Györffy: i.h.; Documente. XIV. C., III. 140.)
A nagy tatárjárás elpusztítja a Doboka várához tartozó települést, de Lőrinc vajda, aki IV. Bélától kapja birtokul, benépesíti, s így a reformációig katolikus plébániája és temploma van.
Kőtemplom volt, és a falu túlsó részén, a Sajón túl állott. Elpusztult. 1715-ben templomépítésről van szó, de nem tisztázott, hogy a régi templomot újítják-e vagy teljesen újat építenek.
A XIX. század végén a régi templomnak csak a helyét említik és volt szász templomként jelölik meg. Kádár idejében nyomai még láthatók voltak a század elején.
A tiszta katolikus falu a reformáció idején lutheránus lesz, a templommal együtt, és református anyaegyházról van adat a XVI. század végéről is. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. nép-okt. tört. 309.) 1603-ban annyira elpusztul, hogy egyetlen lakóház és lakó sem marad benne.
1622-ben lutheránus és református lakói vannak.
1695-ben Szászcegővel van közös református papja, de lutheránus pap is szerepel, de 1715-ben gr. Bethlen a szász pap helyébe református papot hoz.
A XVIII. században még református anyaegyház. (Benkő J.: Transsilvania. II. 193.)
1886-ban a református pap Besztercére költözik, s azután nincs egyházközség Kentelkén, és az sincs, akinek legyen.
