Kádár
Kádár. 1530-ban Lelei Kadar Ferenczet tanúnak jelölte ki János király, a mikor meghagyta, hogy Vicsa birtokba iktassák be Őrmezői Móré Jánost.* Lelei Kadar Ferencz 1538-ban elad Doba birtokon a visszavásárolhatás feltétele mellett egy úri telket három puszta telekkel és tartozékaival együtt Sándor Ferencznek és Lászlónak meg néhai Sándor János leányának, Annának. Az említett telkek a néhai Dobai 701Sándor, Mihály és Gergelyéi voltak.* 1549-ben, mint lelei egytelkes nemest 25 dénárnyi adóval rótták meg.* Az országbíró ekkor Haraklányról többek között Kadar Ferenczet is kijelölte királyi emberül, a mikor meghagyta a kolozsmonostori konventnek, hogy Haraklányi Miklós javára Vártelkén és Nyirsiden helyszíni vizsgálatot tartson özv. Vajai Borzási Györgyné Borbála és fia Miklós ellen,* a kik elfoglalták és kiirtották a Haraklányhoz tartozó Kesarajáróföld nevű földrészt is.* 1570-ben Kadar Ferencz lelei jobbágyait egy kapu után adóztatták meg.*
*Orsz. lt. Km. conv. lad. 27. M. nr. 20.
*Orsz. lt. Km. conv. lad. 26. D. nr. 1.
*Dical.
*Orsz. lt. Km. conv. lad. 26. H. nr. 1.
*U. o. lad. 26. B. nr. 61.
*Dical.
1629-ben Lelei Kádár Miklós Közép-Szolnok vármegye egyik alispánja.* 1637-ben (viceispán) követ a fejérvári gyűlésen. 1641-ben talán más Lelei Kádár Miklós Közép-Szolnok vármegye egyik szolgabírája,* mert Kádár Miklós 1642-ben is alispán Középszolnokban.*
*GKG.
*U. o. A. fasc. VII.
*Szgy. 1639. és 1640. évi adatok: GKG. fasc. a. VII., XV., XVI.
Kádár István, Mihály és K. Kádár Mihály, királydaróczi nemeseket Középszolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki. Ferencz, János és Mihály 1741-ben homagiális esküt tettek. Mihály, Ferencz és Péter, királydaróczi lakosok 1771-ben nemességök igazolását kérik Közép-Szolnoktól.*
*P. C. Product. 158. l.
1747 Szent György havának 11. napján Kádár János, nemes személy, 40 év körüli, tanúskodik egy deésházi tanúvallatásnál,* minden bizonynyal az a János, a ki 1741-ben a deésháziakkal tett homagiális esküt.
*Szgy.
Kádár Zsigmond 1741-ben zilahi polgár. A Kádár-család tagjai 1781-ben Zilahon az Alszeg-, Tyúkól- és Kraszna-utczán laktak.
Ily nevű családok tagjai 1797-ben Király-Daróczon, Kraszna-Mihályfalván és Tasnádon kisebb birtokosok, saját 702telkükön lakó egyházi adómentes, vagy más telkén lakó adózó nemesek.
Id. és ifj. Ferencz (gyalogosok), krasznamihályfalvi fegyverfogható adómentes, Ferencz (41 éves, bérlő; lovas), érkávási, József (40 éves) és Mihály (28 éves; Vai Mária kisasszony tisztje; lovas), tasnádi fegyverfogható nemesek, továbbá Gligor, György és Toma, alsószivágyi szabadosok előfordúlnak az 1805-diki összeírásban. Ifj. Ferencz krasznamihályfalvi, Ferencz, kávási, József és Mihály, tasnádi nemesek homagiális esküt is tettek.
1808-ban Varsolczon 1/2 adózó lakótelke volt Kádár Istvánnak és Szilágyi Ferencznek, a kiket Kraszna vármegye gyalogosoknak írt ki, de nincs nekik sem köntösük, sem fegyverök. Lompérton más három társával együtt 1/4 adózó lakótelket bír Kádár István. Mind a négyen «igen tehetetlen szegény emberek».
