Kecskés. 1849-ben Dobai, 1492-ben Szakácsi, 1519-ben Haraklányi előnéven jelen meg.
1492 aug. 13-dikán az országbíró meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy Zakacsi Keches János fiát, Lászlót és Szilágyszegi Pálné Adi Annát iktassa be Sándorházi Porkoláb Mihály Sándorháza, Menyő, Szilágyszeg és Bodolothelek birtokaiba.
1501 jan. 20-dikán említve van, hogy Kechkes Balázs(?) és Laczlo Péter, nemeseknek nyolcz szántóföldet kell hogy visszaadjanak Kisdobai Csama Bálint és László meg Földvári András a kisdobai birtokukból. Február 11-dikén Kecskés Balázs és Láczló Péter visszakapják Csama Bálinttól és másik?
722István unokájától, Lászlótól a kisdobai nemesi pusztatelek negyedrészét, minek fejében lemondanak utóbbiak javára az ezen negyedrész után járó mindennemű jogokról.
Harakláni Ketskés Gergelyt 1519-ben Lajos király jelöli, hogy a leleszi konvent megbizottjával a Kis- és Nagy-Dobán, Adon és Bürgezden levő részjószágokat adja át a Kis-Dobai Szabó Tamás fiainak.
1535-ben a kolozsmonostori konvent jelenti János királynak, hogy Sámsoni Hodosi Miklós, királyi és János pap, konventi emberek lefoglalták Kis-Doba birtokban Kysdobai Kechkes Tamás meg Nagy Tamás meg Nagy Pál és bendek egy telkét Kechkes Tamás nagydobai pusztatelkét Nagydobai Tamás és György felperesek számára.
Kysdobai Keches Tamás egyike vala azoknak, a kik 1545-ben, mint szomszédok, jelentek meg, a mikor Kusalyi Jakcsi Mihályt Hadad várába és tartozékaiba iktatták.
1555-ben Naghdobai Kechkes Tamást, mint szomszédot idézték meg, a mikor be akarták iktatni Székely Lázárt és Kristófot Nagy-Mon birtokba.
1671-ben Kecskés Katának a középszolnoki Ákoson Benes Dávid puszta telkével nyugot felől szomszédos pusztája volt.
Kecskés István 1694-ben zilahi bíró.
Ketskés Simon, csögi, Demeter és Mihály, királydaróczi más telkén lakó, adózó nemeseket fölvették az 1797-diki összeírásba. Keskés Jánost gyalogosnak vették föl a csögi fegyverfogható adózó nemesekkel 1805-ben. Homagiális esküt is tett.