Vásárhelyi
Vásárhelyi. Vasarheli Gerew, egykori aranyosi kapitány fia, Gerew egyike ama szomszédoknak, a kik, mint tanúk, 1388-ban bizonyítják, hogy négy birtok (Mutos, Szélszeg, Goroszló és Turbucza) Aranyos várához tartozik.*
* Wl.
1471-ben Közép-Szolnokban Vásárhellyi Miklós de K.-Váisárhelly, Vásárhellyi Mihály, zilahi civis, 1781-ben Vásárhely János Zilahról s végül Vásárhellyi Ferencz és Péter, ákosi nemesek tettek homagiális esküt.
Id. és ifj. Vásárhelyi Mihály 1780-ban zilahi választó polgárok, 1781-ben (Mihály és ifj. Mihály) kraszna-utczai lakosok. Egy Mihály 1811-ben itteni szenátor, 1812–1821. esküdt. Vásárhellyi János 1795-ben Zilah város esküdt szenátora.* Vásárhelyi Sándor 1815–1820. esküdt.
* Szgy.
Vásárhelyi Ádám és Mihály 1790-ben somlyai adózók.
7121797-ben a család pár tagja Ákoson saját telkén lakó adómentes nemes.
Az 1805-diki összeírásban (Vásárhelyi vagy Vásárhellyi) István, Pál, id. és ifj. Péter, ákosi, továbbá István, menyői fegyverfogható adómentes nemesek említvék, az ákosiak homagiális esküt is tettek.
Vásárhelyi József 1806–1811. középszolnoki sebész (Zsibón lakott). – Sámuel 1837-ben vármegyei esküdt.
Evang. reform. papok: Vásárhelyi István 1671-ben Panitban, talán ugyanő (Vasarhelyi István, domesztikus) 1673-ban Ippon (az ez évi szept. 30-dikán Diószegen tartott közzsinattól küldve*). – György 1713–1714. Kusalyban, 1733-ban Perecsenben, 1743–1745. Bagoson; Újlakra ment. Neki, mint kusalyi reform. lelkésznek és Szilágyi István, kusalyi esküdtnek III. Károly adatta ki 1714-ben a középszolnokvármegyei Kusalyra vonatkozó összes leveleket megerősített átírásban.* Egy – kétségkívül másik – György 1833–1845 somlyóújlaki, József 1787 után érszentkirályi, 1798–1802. és 1806–1809. krasznaczégényi evang. reform.
* Tört. Tár. 1898. évf. 648. l.
* Szgy.
