IX. Helynevek, a római catholikus egyház és egyházi intézményekre vonatkozással.
IX. Helynevek, a római catholikus egyház és egyházi intézményekre vonatkozással.
Csicsó-Keresztúr, Récze-Keresztúr és Sajó-Keresztúrban, nem a német kereszt-urakat, keresztesvitézeket, de a keresztet mint jelvényt kell látni, a mit a középkori magyar nyelvszokás, úgy mint más szenteket, megurazott; Szent Péter úr, Szent Antal úr, Szent Mihály úr – tehát Szent Kereszt úr – Dominus Sancta Crux. Egyéb szentekre vonatkozó helynevek rendesen a templom patronusának nevéről nyerték nevüket. Szász-Szent-Jakb, Szt-Katolna-Dorna (jelentése Szent-Katalin-puszta; dorna szlávul drnu, gyepes hely, puszta); Szt-Margita, Szépkenyerü-Szent-Márton (azaz jó gabnatermő), Aranyos-Szent-Miklós (régi neve Áron-Szent-Miklós), Szent-Benedek, Füzes-Szent-Péter, Dellő-Apáthi (apátsági birtok), Monostorszeg (zárdájáról), Paptelke, Veresegyháza (farnosi Veress-család birtoka), Kápolna, Vasas-Szent-Iván (czegei 549Wass grófok ősi birtoka), Szent-Gotthárd, Szent-Egyed, Sajó-Szent-András. E helyneveket is átvették az oláhok, mint későbbi telepedők. Ujabban tudákos görög egyesült papok schematizmusaikban oláhositják e helyneveket, például a Szent-Egyedet, a mit az oláh Sînt-Ažud-nak ejt ki, latinizálják ilyenformán Santa-Jude.
