Nevének változatai: 1554-ben Chyaka. 1589-ben Chaka. 1600-ban Chiaka. 1658-ban Czaka. 1831-ben Csáka. Német neve Hágendorf. Oláh neve: Ciaka.
Nevét ily nevű alapitójától vette, német neve: Hág=berek, gyepü szónak felel meg s e szerint Berekfalva lenne.
Először emlittetik 1378-ban Chyaka néven.
Hegyektől köritett szűk völgyben fekszik a hosszúmezői, torma- 343és zálhai patakok Összefolyásánál, mely Semesnyén át a Szamosba ömlik, Deéstől 32·2 kilométerre a csákigorbói járásban.
Kezdettől fogva a kolozsmegyei Almásvárához tartozott. 1378-ban Lajos király Bebek György királynői tárnokmesternek s Bebek Imrének s fiainak adományozza, de 1470-ben Pelsőczi Pál, Imre vajda fia, magtalanul halván el, a király, mint a kolozsmegyei Almás és mint Csáki-Gorbó tartozékát Dengelegi Pongrácz János vajdának adja.
1554-ben Somi Anna Balassa Imre özvegye e birtok negyedrészét férjének Patócsi Boldizsárnak hagyományozza.
1560-ban II. János király e birtok felét néh. Bebek Ferencztől elkobozván, azt Báthory Kristófnak és neje Domiskó Katának adományozza oda. E birtok másik fele Balassa Zsófiáé.
1564-ben II. János király néh. Somi Annától a gyermekeire: Balassa András és Katalinra Matuznay Péternére szállott itteni részt hűtlenségük miatt elkobozván, Némethi Ferencz tokaji várnagynak s nejének Balassa Zsófiának s testvérének Balassa Margit hajadonnak adományozza oda.
1572-ben Miksa császár Balassa Andrást, Somi Borbálát, Balassa Zsófiát és Margitot ennek birtokában megerősíti.
1574-ben Balassa András, Somi Borbála lindvai Bánffy Lászlóné, Balassa Zsófi Csáky Lászlóné és Margit özv. Bornemissza Benedekné, most Kendy Gáborné az almási és búzai uradalomba s így e birtokba is beigtattatnak.
1577-ben egy része a fejedelemre szállott, másik részében pedig Csáky László Balassa Zsófia férje birt, első férje Némethi Ferencz.
1585-ben Balassa Zsófia Csáky László özvegye magát első férjétől, Némethi Ferencztől való fiának, néh. Zsigmondnak itteni részébe beigtatja, de ugyanekkor Némethi Ilona özv. Csáky Dénesné és fia Csáky Mihály annak ellentmondanak.
1586-ban néh. Csáky László fia István viszont Némethi Ilonát tiltja ki.
1589-ben Báthory Zsigmond az eddig Almásvárához tartozó részeit Kendy Sándornak adományozza, neje jogán birt bethlenvárabeli részeért
1590-ben néh. Balassa Margitnak első férjétől néh. Bornemissza Benedektől való gyermekei Zsigmond, Anna és Zsófia Saffarith Györgyné, 344másfelől pedig második férje Kendy Gábor s attól való fiai Kendy István és Gábor itteni részüket maguk közt felosztották és őket 1591-ben Báthory Zsigmond meg is erősítette.
A Kendyek közt 1590. évi osztály szerint Kendy Istvánnak és ifj. Kendy Gábornak 2-2 itteni jobbágy jutott.
1592-ben Báthory Zsigmond itteni részét, mely Csáky Dénes fia Mihály magvaszakadtával szállott reá, Csáky Istvánnak adományozza.
1594-ben Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett Kendy Sándornak itteni részét a kolozsvári polgároknak adományozta.
1595-ben Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett Kendy Gábornak 5 jtelkét ugyanazoknak adományozta.
1600-ban Mihály vajda a kolozsvári polgárokat itteni részükben szintén megerősíti.
1600-ban Csáky István itteni részét szintén nekik adja cserébe.
1616-ban a fejedelem itteni részét Haller Zsigmondnak és nejének Kendy Krisztinának adja.
1620-ban Bethlen Gábor Haller Zsigmondot megerősíti azon birtokban, melyet a hűtlenségbe esett Kendy István birt, de Bánffy Margit Allya Farkasné, Bánffy Judit Szikszay Györgyné, Bánffy Borbála Huszár Istvánné, Bánffy Anna Wesselényi Boldizsárné s Bánffy Zsuzsanna Béldy Kelemenné, továbbá Bornemissza Zsigmond, Bornemissza Judit Kornis Ferenczné és Kendeffy Gáspárnak Bornemissza Zsuzsannától való gyermekei: Miklós, Judit és Anna az itteni Palócsy rész iránt ellentmondtak.
1624-ben Haller Zsigmond testvérére Haller Istvánra hagyja, mely rendelkezését 1630-ban a fejedelem is megerősíti.
1634-ben Kolozsvár városa tiltakozik az ellen, hogy e birtok felét melyet a város adományban bir, de Kendy István elfoglalt, s utánna Kendy Krisztina, majd pedig Kovácsóczi István birják.
1644-ben a fiscus Csáky István és László 14 itteni jtelkét elfoglalta, de 1645-ben ismét visszaadta.
1651-ben Csáky István s fiai Ferencz, István és László és Csáky László s fiai Zsigmond, Pál, Péter, Ferencz és László itteni részüket Ajtoni Istvánnak s nejének Viczei Annának vetik zálogba egész Bezdédet, Alsó- és Felső-Csobánkát, gyurkapataki részükkel együtt.
3451653, és 1658-ban a szamosújvári és lónai uradalomnak itt egy-egy, Ajtoni Istvánnak 3 adózó jobbágya volt,
1661-ben Kemény János e birtokot Haller Gábornak adományozza, a ki és Haller Pál abban 1669-ben megerősittetik.
1688-ban Apaffy Mihály e birtokban Haller Pál özvegyét Torma Katalint élete fogytáig meghagyván, azt Teleki Mihálynak adományozza.
1694-ben birtokosa Csáky László és Teleki Mihályné.
1696-ban Csáka török hódoltsági falu.
1743-ban gr. Csáky Imre magvaszakadtával itteni részét gr. Csáky Borbála br. Bornemissza Jánosné, Katalin br. Haller Györgyné, Lázár Druzsánna Henter Dávidné és Lázár Ádám, Gábor és Antal birják.
1750-ben gr. Lázár Antal s a család birja, kiktől a Teleki család 3 régi és 2 új örökséget nyert ki per útján.
1768-ban egyik birtokosa gr. Teleki Ádám.
1774-ben egyik birtokosa gr. Kornis Zsigmond.
1810-ben birtokosai: gróf Lázár Ferencznek van 6 jtelke, gróf Lázár Józsefnek 5, br. Jósika Istvánnak 5, gr. Lázár Antalnak 1, gr. Teleki Lászlónak 7, gr. Teleki Imrének 5, gr. Teleki Ferencznének 2.
1820-ben birtokosai: gr. Teleki Imrének van 7 telke, gr. Teleki Lászlónak 5, gr. Lázár Pálnak 4, br. Bánffy Mihálynak 2 1/2 gr. Lázár Józsefnek 2, Molnár Györgyné gr. Lázár Katalinnak 1 1/2, Bagosi Józsefné gr. Lázár Erzsébetnek 1, Jábróczky Antalnak 1.
1863-ban gr. Teleki Sámuel örökösei, Páll Mihály, gróf Lázár József, Teleki Miksa, Keczeli Mihály, Molnár György, gr. Lázár Miklós, Bagosi János részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
1866-ban az itt összeírt 90 füstből egy nemesi füst sem volt,
Jelenlegi birtokosai (1898): gr. Lázár Miklós 160 h., gr. Teleki László 290 h. Jelenleg Csákához tartozik Csurány puszta.
Lakosai oláhok. A hagyomány szerint a török hódoltság után csak a Csáka család maradt meg benne, a többiek a Szamoson túl húzódtak s csak később tértek vissza, új jobbágytelepekkel szaporodván, építették újra a falut.
Gör. kath. egyházhoz tartozik. Fából épült temploma a bold. szűz fogantatása tiszteletére 1765-ben szenteltetett föl. Jelenleg Mihály és Gábor őrangyalokról van elnevezve. Anyakönyveit 1824 óta vezeti.
346Papjai: 1774-ben Pap György, újabban Pap László, János, Endre s a jelenlegi Páska János,
Iskolát és tanitót Tormapatakával közösen tartanak 1870 óta.
Főfoglalkozásuk a földmivelés és baromtenyésztés. Péntek napon nem kapálnak, hogy a jég el ne verje a határt. Szent-György napkor csipkebokor galyakat tesznek kapujukba, hogy a gonosz a tejet el ne vigye. A járványt úgy hiszik megakadályoztatni, hogy ha 7 asszony egy éjjen át kenderből reggelre egy férfi inget el tud készíteni s a határszélre kivihetik, ekkor bármilyen nagy legyen is az, megszűnik.
Férfi és női ruházatukat maguk készítik gyapjú és kenderből, házaikat s gazdasági épületeiket minden rendszer nélkül erdei fából, szalmafedél alá építik. Rendes bútorzatuk: egy asztal, két lócza, egy szék és egy ágy.
Határa termékeny, őszi, tavaszi búzát és rozsot s kapásnövényeket elég jól terem.
1750-ben határa hegyes, közepes termésű, 4 évenként trágyát kiván, lakosok földmivelés és baromtenyésztésből élnek, melyeket Deésen és Szamosújváron árusítanak el; határa két fordulós, 6 ökörrel szántható, egy köböl vetésből 6 kalangya, vagy 12 véka szem lesz, tavaszbúzavetés nincs szokásban; zab köble 7 kalangyát, vagy 14 véka szemet ad. Erdeje, legelője elég, kaszálni fordulónként szoktak. Van egy esztergályos vagy kupakészitő iparosa.
1822-ben határa az első osztályba soroztatott. Adó alatt volt ekkor 153 köbölnyi földje, 185 szekér szénatermő rétje, 37 ökör, 34 tehén, 16 borjú, 40 juh, 30 kecske, 17 sertés és 4 méhköpű.
Gyümölcse kevés, beszterczei szilva- és diófái vannak inkább.
Iparát két két kerekü és kövű felülcsapó malma képezi, melyek Miklé László és Béldi Dénes tulajdonai.
Határhelyek: 1864-ben Valcea, Vali hrani, 1898-ban Fácza ploptyilor, Doszu-Muncsel és Móri, Klicz (magas hegy), Pojána Mosuluj, Vatástyina, dülők.
1713-ban 4 jobbágy és 10 zsellér lakosa van, kik 14 házban laknak.
1750-ben 18 jobbágy, 7 telkes, 5 e nélkül való zsellér és 4 kóborló családfő lakosa van, két telek el van pusztulva.
1831-ben lelkek száma 340.
3471857-ben házak száma 86, a lelkeké 637, ebből 13 róm. kath., egy örmény-kath., 606 gör. kath., egy ev. ref. és 16 zsidó.
1891-ben 688 lakosból egy róm. kath., 664 gör. kath., 2 ev. ref. és 21 izraelita, 117 ház, határa 1976 k. hold.
1755-ben adója 122 frt 53 kr., 1775-ben 199 frt 5 kr., 1822-ben 207 frt 44 kr., 1898-ban 1140 frt 80 kr.