Nevének változata: 1292-ben Dyaky.
Hasonnevű alapitójától vette nevét.
Kodor, Oláh-Péntek és Deésaknával volt határos, jelenleg Kodor határában, mint határrész emlittetik.
Első birtokosául 1375-ben Deáky Domokos van megnevezve, ezután részbirtokosai a Kecsetszilvásiak, kik azt a Kecsetieknek zálogosították el, de 1381-ben Szilvási Dénes fia Tamás azt tőlük részben visszaváltotta s azután Deáki többi birtokosainak, t. i. Miklós fia Domokosnak és Poch fia Lukács fiának Balázsnak vetette zálogba.
1415-ben a Kideiekkel egy nemzetségből való Sándorházi László fia György itteni részének (leány negyed?) felét nővérének Erzsébetnek felső-baksai Vörös Péter nejének és gyermekeiknek Márton, László, Mihály. Gergely, János, Illés és Istvánnak adományozta.
1419-ben Deáky János, mint homo regius Kolozsmonostorban vizsgál.
1439-ben Deáky Balázs kir. ember emlittetik.
1441-ben Deákii Poch András fiai Jakab és András emlittetnek.
1452-ben Diaky Balázs, mint Belső-Szolnok birája emlittetik.
1454-ben Diaky Gál (Gallus = Kakas) egyik birtokosa.
1534-ben Deáki, mint puszta emlittetik Deésakna és Péntek mellett.
5281658-ban elpusztult falunak írják.
1732-ben Veér László és Farkas ezen Deáki nevű földrész iránt, melyet ők Kodorhoz tartozónak állitottak, a fiscust perbe fogták, ki azt a deésaknai határba valónak mondotta; a királyi tábla azt a Veér családnak ítélte oda.
Érdekes, hogy a tanúk azt vallják, hogy a kurucz háború idejében ezen a földön a rablók két deákot (dous studiosos) megöltek, ez alighanem egy neme a nép-etimológiának, melylyel e helynek Deáki nevét igazolni akarták, mitsem tudván arról, hogy az már az Árpádkorban is meg volt.