Hideg-Retteg.
Hideg-Retteg.
Gyf. kápt. Szathmár fasc. 2. nr. 33. és 37.
4. Lib. Reg. Fol. 29.
H.-Retteg puszta először 1593-ban* fordul elő, midőn annak felét, mint a szamosujvári várhoz tartozót, Báthory Zsigmond Lónyay Albertnek adományozta.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 33, 37.
1607 ápr. 28-án* Rákóczy Zsigmond néh. Bocskay István fejedelemnek e birtokát, (ekkor pusztának praediumnak írják) végrendelete értelmében Haller Gábor Bocskay Ilonától való fiainak Györgynek Zsigmondnak és néh. Bánffy Kristóf és Bocskay Judit fiának Lászlónak adományozza oda.
4. Lib. Reg. 29.
1608 április 14-én,* midőn Lissibon Gerárdot Csicsó-Györgyfalvába és Négerfalvába beigtatnák, Haller György, Zsigmond és Bánffy Dénes Hideg-Rettegért mint Négerfalva határán fekvőért, mint már rétért, ellene mondottak. Ehez képest tehát Hideg-Retteg a fedőri, négerfalvi, csicsógyörgyfalvi határok közt a gödörben fekhetett.
Torma család levéltára.
1608 november 5-én* a keresettek ellentmondása fölvétetvén, Haller Zsigmond és György atyjok elhalálozása folytán időhaladékot kértek, Bánffy Dénes nem jelent meg; november 7-én elhatározták, hogy a következő deczember 6-án a helyszinén vizsgálják meg, hogy Hideg-Retteg hol feküdt egykor. Ennek végbevitelével Ősi Jankaffy Gáspár, Füzi Ferencz, Rettegi Erdélyi János, Pán János, Deési Köblös Máté 29Monostorszegi Kún Gáspár, Girolti Torma Péter és Deési Szánthay Mihály bizattak meg; ezután Hideg-Rettegnek emléke eltünt, a nyomozatot ha végbe is vitték, előttünk a bizottságnak működése ismeretlen.
U. o.
