Vak Bottyán családjának genealogiájához.
Thaly Kálmán, ismert történetirónk, Bottyán János generális levelezéseit (1685–1736) rendezvén sajtó alá az Archivum Rákóczianum nem rég megjelent IX. kötetében, érdekes bevezetést írt a tartalmas kötet élére, melyből kiemeljük az alábbi érdekes adatokat.
Társulatunknak egyik főfeladata a történelmünkben szerepelt kiváló egyének családi viszonyait tisztázni, ismeretlen összeköttetéseiket felderíteni; azért, azt hisszük, alkalomszerűnek találják olvasóink, ha az érdekes előszóból egyet-mást átveszünk, mert ez adatok a Rákóczi-korszak legkiválóbb vezéreinek genealógiájához, melyről eddig vajmi keveset tudtunk, sok eddig ismeretlen körülményt tesznek ismertté.
A Bottyán család levéltára, a hős generális halálával, szétfoszlott. Erdélyből, Szepességről 149kerültek egyes töredékei elő. Nagy része Szalkay Ahtalhoz, Bottyán egyik századosának ivadékához került. Ez utóbbi iratokról a magyar udvari kanczellária levéltárában egy 1780-ban készült elenchus is őriztetik; s ez elenchusban foglalt iratok eléggé bizonyítják a Bottyán család ősi voltát. Ez iratok legrégibb darabja 1300-ból való, mely az esztergommegyei Dévai (ma Diva, Gyiva) családról szól; maga a Bottyán név legelőször 1554-ben fordul ezekben elő.
Ugyanezen jegyzék felemlíti Bottyán János czímeres levelét is, melyet 1687. május 18-án Leopoldtól kapott. Mindezen levelek azóta elvesztek, csakis évek multán sikerült Thaly Kálmánnak egyet-kettőt a lajstromban felsorolt levelek közül felkutatnia. Így Erdélyből előkerült Bottyán czímeres levele is. Ezen nemességújító levélben Lipót császár elismeri, hogy Bottyán régi nemes családból származik, melyet a háborúk viszontagságai fosztottak meg régi czímeres levelöktől. Az érdekes armális jelenleg, szerencsés véletlen következtében, Thaly Kálmán birtokában van.
A Bottyán család eredetileg somogymegyei s előnevét Géres-Kálról és Bottyánról írta, később Barsmegyében is találkozunk Bottyánokkal, kik az előbbiekkel hihetőleg egy családot alkottak. Ezen Barsmegyébe szakadt Bottyánok úgylátszik elvesztették nemeslevelüket, mert Bottyán András 1647-ben január 21-én czímeres levelet kapott, mely maig is Barsmegye levéltárában őriztetik.
Valjon e híres generális ezen barsmegyei ágból, vagy másikból vette-e eredetét, adatok hiányában meghatározni nem lehet.
A barsmegyei ágnak a kurucz generálissal egyidejű leszármazását a következő, táblázat tünteti föl:
Bottyán András 1647. (Szabó Erzsébet); István 1649.; András 1649.; János 1649–1700 (1. Nemes-Panni Hamar Erzsébet, 2. Závody Erzsébet 1701. özv.); Katalin (Nemes-Panni Hamar Istvánné 1674.); első nejétől János † 1701. (Szombathy Judit); János; † Imre; † Erzsébet (Zólyomi Szabó János); Sz. Katalin (Dabasi Halász Mihály); H. Klára (Thaly István); András; † Judith (Kún István); Zsuzsánna (Andrássy Zsigmond); A. Klára (Semsey András ezredes); Ilona (Boldogházi Kiss Imre); Katalin (Dabasi Halász Péter ezredes); Mária (1. Petrovay László, 2. Almássy Ferencz).
Hogy e barsmegyei ág azzal az ággal, melyből a híres generális is eredt, teljesen egy vér, mutatja azon körülmény, hogy Bottyán János említett 1687-ki czímerújító levelének kelte, előtt, sőt még utána is hosszú ideig gyűrűjében ugyanazt a czímert viselte, mely a föntebbi táblázat élén álló Bottyán András 1647-ki armálisában látható. E czímer a következő: a paizsban magyar kalpagos és dolmányos álló gyalog vitéz, jobbjában kard, melynek hegyén levágott török fej látható.
A sisak koronájából ugyanezen alak emelkedik ki.
Érdekes még azon Thaly által összeállított táblázat, mely feltünteti, mily rokonsági, sógorsági fokban állott Bottyán János a legelső magyar családokkal, a Forgáchokkal, Révaykkal, Bercsényi Miklóssal, sőt még a fejedelmi Rákóczi családdal is.
Zeleméry (Kamarás) János, de genere Gúth-Keled. 1540. (Ruszkai Dobó Anna.); Zeleméry Miklós (Henyey Margit); Zeleméry László, esztergomi főispán (Jakusith Scholastica); Zeleméry Borbála (Lorántffy Mihály, zempléni főispán); Zeleméry Anna (b. Forgách András tábornok 1586–1612.); Lorántffy Zsuzsánna (I. Rákóczi György, erdélyi fejedelem); gr. Forgách Péter, koronaőr 1633. (b. Újfalusy Katalin); II. Rákóczi György, erdélyi fejedelem (Báthory Zsófia); gr. Forgách György, érsekújvári altábornok (gr. Rechberg Mária Erzsébet, kinek második férje id. gróf Bercsényi Miklós, s fia ifj. Bercsényi Miklós); I. Rákóczi Ferencz, erdélyi vál. fejedelem (gróf Zrinyi Ilona); gr. Forgách Farkas (b. Révay Eleonóra); II. Rákóczi Ferencz, erdélyi és magyarországi fejedelem (Hesseni Sarolta hgnő.); gr. Forgách Juliána, Bottyán tábornok neje.